A Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, Miskolczi Márk arra kereste a választ, milyen mechanizmusok miatt hisznek a közösségi média felhasználói olyan képeknek is, amelyeket valójában mesterséges intelligencia készített. Tanulmányának eredményei szerint az MI-generált képek különösen akkor hatékonyak, amikor érzelmekre építenek, és egyszerre aktiválnak több kognitív torzítást, például a megerősítési torzítást, a lehorgonyzást, az ismerősségi hatást vagy a csoportgondolkodást.
Ez erősebb és nehezebben kivédhető meggyőző hatást kelt, mint a szimpla félretájékoztatás. A felhasználók ugyanis gyakran mentális egyszerűsítésekre támaszkodnak, amikor gyorsan értelmeznek egy online képet. Ez a gyakorlat növeli a manipuláció kockázatát, az érzelmi hatás pedig sok esetben felülírja a megtévesztett felhasználók kritikai gondolkodását, elaltatja éberségüket.
Ezért fontos, hogy kritikusan figyeljük a különböző közösségi (illetve egy weboldalakon) elénk kerülő tartalmakat, és ne feltétlenül higgyünk el mindent, amit látunk. A képek MI-eredetére ez a nyolc vizuális kritérium utal, amely gépi algoritmus segítsége nélkül is ellenőrizhető:
A mesterséges intelligenciát a képek, videók készítése mellett jóval hasznosabb dolgokra is lehet használni. Ezt már egy-két hazai egyetemen is tanítják: