2300 éve eltemetett sörre bukkantak

Megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon a civilizált ember alkotta-e meg a sört, vagy a sör alkotta-e meg a civilizációt. Előbbi elképzelés szerint a sorrend az volt, hogy fejlődő őseink rájöttek, hogy a gabonaféléket nem csak ételként lehet fogyasztani, hanem beáztatva, a fermentált levét kortyolgatva érezhetjük tőle jobban magunkat. A második gondolatmenet szerint előbb arra jött rá az ember, hogy bizonyos magvak levéből alkoholos nedűt lehet készíteni, és emiatt kezdtek foglalkozni ezek termelésével – ennek lett aztán az extra “mellékterméke” a más célokból is feldolgozható gabona.

Akármi is legyen az igazság, alkoholfélék már régóta velünk vannak. Jó példa erre az a 3,7 liternyi sör, melyre nemrég bukkantak a kutatók Kína közepén, Kujüan városa mellett, a Nagy Fal egyik szakaszától alig két kilométerre délre. A fennmaradt folyadék egy bronzedényben pihent egy sírban, melyet egy halott mellé temettek valamikkor i. e. 475 és i. e. 221 között.

Az persze nem derült ki azonnal, hogy sörről van szó, elvégre senki sem kóstolgat szívesen több ezer éves, ismeretlen eredetű, a megtalálásakor kékeszöld színű, szagtalan folyadékot. Ehelyett mintát vettek belőle a szakemberek, akik a laboratóriumi körülmények között először azt állapították meg, hogy valamilyen alkoholos folyadékra bukkantak. Ezt követően derült ki a további összetevőkből, hogy egy egykor sör vagy valami más gabonaalapú ital lehetett, nem gyümölcsből készült pia.

Azt mai módszerekkel nem lehet megállapítani, hogy milyen íze lehetett az ókori sörnek. A laborban lévő mintában található 2400 különféle szerves anyagból persze összeáll egy elméleti mix, aminek van valamilyen íze, de az éles, keserű íz csak a felfedezéskori állapotról árulkodik, nem a temetéskori aromákról.