Nem csak a veszélyeztetettek ügye a mellrák

„9,5 éve élek csontáttéttel, de ismerek olyat, aki 25 éve” – mondta Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Krisztina a saját személyes példáját hozta fel arra, hogy tisztességes minőségű életet lehet élni a mellrák diagnosztizálása és a lehetséges kezelések után is.

Az emlőrák kockázatát gyakran a családi előzményekkel vagy más ismert rizikótényezőkkel kapcsolja össze a társadalom, pedig a WHO 2026-ban frissített összefoglalója szerint az esetek mintegy 80 százaléka olyan nőknél alakul ki, akiknél a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható specifikus kockázati tényező.

Emiatt nem csupán azok ügye a mellrák, akik veszélyeztetettnek érzik magukat, vagy a szűrési korcsoport tagjai. Minden életkorban és élethelyzetben van olyan lépés, amelyet megtehetünk a korai felismerés, illetve saját egészségünk érdekében.

Életmentő lehet a partnernek és a család támogatása is.  A férfiak gyakran az elsők, akik észrevehetik a változásokat (pl. intim együttlétek során), vagy ösztönözhetik párjukat, édesanyjukat, lányukat a rendszeres önvizsgálatra és a szűrővizsgálatokra. Egy daganatos diagnózis és a kezelések (műtét, sugár- és kemoterápia) óriási fizikai és lelki terhet jelentenek. A jól informált partner megértőbb, hatékonyabb segítséget tud nyújtani az orvosi döntésekben és a mindennapi ápolásban.

AstraZeneca

Rendkívül fontos az edukáció, és minél hamarabb

Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11 százaléka a 20–44 éves korosztályból került ki. A magyar nők körében is hasonló arány rajzolódik ki: a Nemzeti Rákregiszter legfrissebb adatai szerint az újonnan diagnosztizált érintettek 10,5 százaléka volt 45 év alatti, 2023-ban 874-en.

Tóth Krisztina szerint a betegek meghatározó része egészségtudatos, ám a társadalom másik része kevésbé, akiket tájékoztatni és edukálni kell, már a középfokú oktatási intézményekben is. A tizenéves korosztály ráadásul fogékonyabb lehet a közösségi médiában terjedő és sokszor hiteltelen információkra, számukra tudatosítani kell, hogy bízzanak az orvosukban és merjenek tőle kérdezni.

AstraZeneca

Ismerd és vizsgáld a tested

Fiatalabb korban is fontos, hogy ismerjük saját testünk és mellünk megszokott állapotát, és új vagy szokatlan változás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz. A felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52 százaléka értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21 százaléknyi) nő végez rendszeresen önvizsgálatot.

Nem félelmet kell keltenünk, de a kockázat az életkor előrehaladtával nőhet – mondta a sajtóbeszélgetésen Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Szerinte a nem várt diagnózis után sokan azt kérdezik saját maguktól, mit rontottak el? „Semmit nem rontottak el! Az emlőrákot nem lehet megelőzni, de megfelelő életmóddal igenis lehet tenni az egészségért, a jólétért” – mondta a professzor asszony, aki hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos az emlőtudatosság: ismerje mindenki a mellet, és rendszeresen végezzen önvizsgálatot. Nem szükséges naponta, de kötelező szabályos időközönként.

AstraZeneca

Szűrésre kell járni

Mindenkinek tudnia kell, hogy az önvizsgálat semmiképpen nem helyettesíti a mammográfiás szűrést. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 éves, tünetmentes nőket célozza, akiket kétévente hívnak mammográfiás vizsgálatra. Életkortól és élethelyzettől függően más lehet a korai felismerés irányába megtehető következő lépés.

A magyarországi statisztikák is alátámasztják a szűrés jelentőségét hazai. Egy friss, NEAK-adatokon alapuló vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7 százalék volt, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ennek közel négyszerese (14,4 százalék). Az egy- és hároméves halálozás szintén alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében.

Fontos a kommunikáció

Gyakorivá válik az úgynevezett kölcsönös védelmező hallgatás: a nő nem beszél a félelmeiről, hogy ne terhelje a férfit, a férfi pedig hallgat a saját kétségeiről, úgy érzi, nem mutathatja ki a félelmét, hogy ne gyengítse a nőt. Ez a fajta elszigetelődés falat húzhat a pár tagjai közé, pont akkor, amikor a legnagyobb szükségük lenne egymásra.  A segítségnyújtás nem az egyéni határok feladását jelenti. Ahhoz, hogy egy férfi hosszú távon támogatni tudja a párját, saját maga számára is el kell fogadnia a lelki támogatást.