Rafinált legendákkal árulják az új dizájnerórákat

Az ember történetmesélő lény. Sztorikon keresztül tudjuk megosztani a tapasztalatainkat, így közlekedik a kultúra, történetekben létezik az, hogy mit gondolunk a történelemről. A márkák egyik legérdekesebb és legértékesebb tulajdonsága is a sztorijuk. A Moleskine alapvetően egy elég jó papírból készült, gerincvarrott notesz, de amikor találkozunk vele, akkor azt mondják el először, hogy a századelő összes fontos művésze ilyen noteszekbe jegyzetelt. Fel se tesszük a kérdést, hogy egy 1997-ben alapított cég mégis milyen jogon köti magát össze Van Gogh-gal.

A Coca-Cola vagy épp a Zwack Unicum a maga titkos receptjére építi a márka őstörténetét. A Leica haditudósítók és művészek sorára mutogathat vissza, a Hasselblad pedig egyenesen a Holdra emelheti a tekintetét, ahol a porban pihen egy-két kamerájuk. Az amúgy a Swatch-csoport tulajdonában lévő Breguet luxusóra-manufaktúra pedig elmondhatja magáról, hogy már Marie-Antoinette-nek is készítettek órát 12 komplikációval. Igazán kár, hogy Marie-Antoinette és tulajdonképpen az óra megrendelője, a királyné szeretője is meghalt, mielőtt elkészült volna a nagy mű.

Fotó: Michael Vainshtein / Creative Commons BY-SA

Ezek a történetek nem csak fontosak, nem csak érdekessé és megközelíthetővé teszik a márkát, hanem el is adják azt. Amikor a huszonegyedik században a mechanikus óragyártás megfizethetővé vált, beindultak a legendagyárak is. A történetek fő megjelenési helye a Kickstarter és az IndieGogo közösségi finanszírozási oldalak voltak, de máshol is felbukkannak a sztorigyártó marketingszövegek. Ezek közül válogatunk most.

Szovjetek és britek

Bocsássuk előre, a továbbiakban csak Kickstarter-óráknak nevezett kategóriába eső időmérők nem mindegyike gagyi. Jellemzően arra épül egy-egy ilyen cég, hogy az svájci ETA- vagy a japán Miyota-, Seiko-szerkezetet megvásárolják, és ehhez terveznek olyan házat és számlapot, amihez aztán passzol a történetük. Ugyanerre a receptre készültek a litván gyártású, 2003-ban alapított Vostok Europe órái is, amik a szovjet űripartól a limuzingyártáson át az atomtengeralattjárókig mindent próbáltak modern köntösben felidézni, ami a hidegháborús csúcstechnológiához kapcsolódik. A cég kezdetben a tatárföldi Vosztok-gyárból szerezte be a szerkezeteket is, de 2014-ben, a Krím megszállása után átálltak a Seiko Instruments NE88-as szerkezetére.

Az AVI-8 is a huszadik század elejéhez nyúlt vissza, hogy felfedezze a maga legendáját. A brit márka a harci repülők, közeli csapattámogatók és vadászpilóták között találta meg az inspirációt. Ahhoz, hogy kiderítsük, mi is dolgozik az óra mélyében, kettőnél is többet kell kattintani. Akkor viszont kiderül, hogy egyes óráikban japán kvarcszerkezet van, másokban – ezt egy diszkrét százeurós áremelés jelzi – japán automata szerkezet dolgozik. A megkülönböztetés azonban nem a szerkezet alapján történik, hanem az alapján, hogy a vásárló inkább Spitfire-párti vagy jobban kedveli a Hawker Hurricane-t.

Fotó: AVI-8 

Tövig a pedált

A haditechnikánál már csak a sportautók által inspirált órák tudnak nagyobbat szólni. Nem véletlen, hogy mindegyik nagy gyártónak van komoly hagyományokra visszatekintő autós modellje a TAG Heuertől a Chopard-on át a Roger Dubuis-ig.

Autó inspirálta órát azonban már 150 kanadai dollárért (ez 37 ezer forintnak felel meg) is lehetett venni. A Ferro Watches egy teljes sorozatnyi óra gyártására szedte össze a pénzt a Kickstarteren. Nem csak eltérő méretekben, de két különböző szerkezettel – egy svájci kvarccal és egy Miyota automatával – is meg lehetett rendelni a sportautók mutatóit eszünkbe juttató órákat. A tervezőnek, Niloufar Shahbakhshinek pedig ez már az hatodik sikeres közösségi finanszírozási kampánya volt. Korábban repülők által ihletett órákkal is keresett már pénzt.

Fotó: Ferro Watches

Akad hongkongi induló is, az OVD, amely Miyota automata szerkezet köré tervezett a Can-AM versenyszéria előtt fejet hajtó órákat. Természetesen nem tudták kihagyni a lehetőséget, hogy az időmérők között legyen a Gulf Racing csapat egy pillantás alatt felismerhető világoskék-narancs színsémájához passzoló darab is. De van fekete-narancs és fekete-vörös példány is. A közösségi finanszírozásba beszállók akár 2250 hongkongi dollárért, azaz százezer forintért is hozzájuthattak egy ilyen dizájnerórához.

Aki inkább az európai gyártásra esküszik, az hasonló áron Alfa Romeo ihlette svájci órát is vehet magának. Igaz, az óra úgy svájci, hogy egy ottani mecha-kvarc szerkezet dolgozik a mélyén. És természetesen vannak további kanadai versenyzők is. Ráadásul a versenyző kifejezéssel még nem is viccelünk, mert az Aevum a különösen magas támogatási szintet választóknak James Houghton időfutambajnok által aláírt szíjakkal kedveskedett.

Könnyed elegancia

Nem csak a legegyszerűbb funkciókkal lehet megfizethető mechanikus órákat találni. Az európai Mun holdfáziskijelzős automatáiban Sellita szerkezet dolgozik. Ezeknek az óráknak a dizájnja sem közvetlenül idézi valamelyik technikai sportot vagy az emberiség előtt álló valamelyik határt. Egyszerűen csak elegánsak próbálnak lenni, és ez sikerül is nekik.

Hatalmas trendet jelentenek a minimalista dizájnú órák is. Ezek nem a komplikációikkal vagy a technológiai kötődéseikkel próbálnak vásárlókat szerezni. A hivatkozási alap, a legenda ezek esetében inkább művészeti vagy építészeti. Hiszen ki ne akarna egy kisebb darab art decót vagy bauhaust viselni a csuklóján? A trenden belül is külön altrendet jelentenek a Dieter Rams nevével fémjelzett funkcionalista és egyben minimalista tervezési iskolát követő darabok.

A Bang&Olufsennel is dolgozó Jakob Wagner által megrajzolt Nordgreen órára durván 75 millió forintot dobtak össze közösségi finanszírozásban. A szintén minimalista Elliot Havokra, amely a kerámiát idéző fehér helyett szálcsiszolt acél számlapokat ígért, pedig 150 milliót adtak az emberek. Ezek ráadásul annyira időtállóra tervezett darabok, hogy nem is mechanikus szerkezet dolgozik bennük, hanem egy-egy jobb minőségű kvarc.

Fotó: Nordgreen

Őrültektől őrülteknek

Külön kategóriát képvisel a Werenbach-kollektíva, amelyik két kampányával már jóval több mint egymillió svájci frankot gyűjtött be a vásárlóktól. Az órájuk is drágább valamivel, mint a többi vállalkozóé, cserébe olyan legenda jár hozzá, amit más nem tud felmutatni. Az órák számlapjai a Szojuz űrhajókat az űrbe juttató első gyorsítófokozat fémjéből készülnek. Ezek a rakéták nem újrahasznosíthatóak, a kazah sztyeppére visszaeső alumíniumtestet pedig az viszi haza, aki megtalálja. Az, hogy ezek után milyen szerkezet van az órában, vagy hány év garanciát adnak rájuk, tulajdonképpen mellékes is. Aki kis túlzással űrhajóból készült tárgyat akar, nem nagyon válogathat.

Forrás: Werenbach

Mibe kerül egy Kickstarter óra?

Ha az ember minden körülmények között pontos, megbízható órát akar vásárolni, annak van egy sztenderdje. Ez a Casio F-91W nagyon egyszerű, nagyon nyolcvanas évek dizájnú műanyag órája. Biztos, hogy pontos, biztos, hogy működik, amíg az elem tart benne, minden, ami ezen felül van, azt az ember nem az időmérés céljából hordja, hanem a divat, az identitás kifejezése, vagy egyszerűen az ékszerviselés okán. Az olcsó Casiót momentán tízezer forintért lehet beszerezni. Cikkünkben az próbáltuk meg, hogy ennél tíz-tizenötször drágább órákat ne szerepeltessünk.

Természetesen léteznek befektetési céllal is megvásárolható horológiai csodák is a világban, de a Kickstarter-órák nem tartoznak ezek közé.  A kockázatot az jelenti, hogy a közösségi finanszírozási projektek legendásan megbízhatatlanok. Szükség van némi szerencsére, hogy az ember olyan induló csapatnak adjon pénzt, amelyik időre le fogja szállítani a terméket. A fentiek közül is van olyan, amellyel nem minden támogató elégedett. Aki a biztonságra megy, jobban jár, ha kivárja a sorozatgyártás elindulását, és kicsit drágábban a cégek webboltjaiból vásárol.

Nyitókép forrása: Chotovelli