A lóversenyekre a legtöbben már régimódi szórakozási formaként tekintenek, azonban még mindig nagy üzlet van abban, hogy lovak zsokékkal a hátukon próbálnak minél gyorsabban teljesíteni egy adott versenytávot. A sportfogadásnak köszönhetően továbbra is rengeteg pénzt termelnek a világ lóversenypályái, a biznisz köré pedig egész kiszolgálóipar épült az évtizedek, évszázadok alatt.
A lovak akkor termelnek pénzt, ha versenyeznek. Minél több pénz termeléséhez minél több versenyen kell elindítani az állatokat, azonban a lovak szállítása nem egyszerű. A leggyorsabb megoldás sokáig a szárazföldi és a vízi fuvarozás volt, egészen 1969-ig, amikor egy amerikai cég, amely korábban vasúti kocsikban vitte a lovakat, elindította első repülőjáratát.
A Tex Sutton azóta a lovak első osztályú körülmények közötti reptetésének szinonimájává vált, napjainkban évente 2300 pacit pakolnak fel speciálisan átalakított Boeing 727-esükre csak Észak-Amerikában. A jegyek ára igen borsos: egy út átlagosan 4500 dollárba, azaz kb. 1,5 millió forintba kerül, de ez lehet kevesebb, illetve több is, függően a repült útvonal hosszától.
View this post on Instagram
De mitől válik első osztályúvá a Tex Sutton szolgáltatása? Elsősorban attól, hogy a lovakat nem holmi állatokként kezelik, a négylábúak jobb kiszolgálásban részesülnek, mint néhány légitársaságnál mi, emberek. Figyelnek például az emelkedés és a süllyedés szögére, hogy minél kevésbé riadjanak meg a lovak a repülés során, emellett a legrövidebb helyett a légügyi szempontból legnyugodtabb, turbulens áramlatoktól mentes útvonalon próbál repülni a járat.
View this post on Instagram
A fedélzeten átalakítható karámban helyezik el a lovakat, nagyobb testű példányoknak az utazás előtt nagyobb területet kialakítva. A szolgáltatás részeként friss széna és víz is jár a paciknak, hogy azok a lehető legkomfortosabban érezzék magukat. Mindezek mellett az utasteret 10 Celsius-fokig melegítik, ez ugyanis a legideálisabb az állatoknak.