Az Antarktiszon nyáron is hideg van, így az ott dolgozó kutatók, tudósok, munkások nem igazán tudják élvezni a szezonális, saját termesztésű gyümölcsöket. Legalábbis eddig nem tudták, ugyanis a világ egyik igen népszerű gyümölcsét (vagy zöldségét?) sikerült felnevelniük a mostoha körülmények között, és termést is hozott.
Az orosz Vosztok kutatóállomás a Föld leghidegebb pontján helyezkedik el (1983-ban -88 Celsius fokot mértek, amelynél azóta sem volt hidegebb) és az itt dolgozó kutatók kísérleteztek görögdinnye-termesztéssel. A kísérlet az Agrofizikai Kutatóintézet és az Orosz Tudományos Akadémia Biogyógyászati Problémák Intézetének közös projektje volt.
“A kísérlet eredményei csodálatosak. Sikerült a legdélebbi görögdinnyét termesztenünk az Antarktisz legmostohább körülményei között. Az íze semmivel sem rosszabb, az otthon termesztetténél. A dinnyék mérete elérte a 13 cm átmérőt, súlyuk 1 kilogramm”
– mondta Andrej Tepljakov, az AARI vezető geofizikusa.
A növények számára megfelelő feltételeket, például a hőmérsékletet és páratartalmat egy fitotechnikai komplexum segítségével teremtették meg, amelyet kifejezetten a Vosztok állomás számára terveztek. A növények termesztésekor talajpótlót, tápoldatokat és speciális világítást biztosítottak. Két előnevelt görögdinnyetövet ültettek áprilisban, amelyek képesek alkalmazkodni az alacsony légnyomáshoz és oxigénhiányhoz. A virágokat kézzel porozták, és júliusban már bele is haraphattak a kifejlett dinnyékbe. Az egész 103 napig tartott.
“Az állomáson lévő üvegház pozitív hatással van a sarkkutatók érzelmi állapotára” – mondta Alekszandr Makarov, az AARI igazgatója. Az itt dolgozó kutatók hónapokat töltenek elszigetelt, nagyrészt éjszakai, hideg és korlátozott körülmények között.
A görögdinnye a tökfélék, vagy más néven kabakosok családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.
A “Növények” elnevezésű kísérletet 2020 februárjában indult. Azóta a tudósok sikeresen kidolgoztak egy rendszert 80 zöldségfajta, köztük paradicsom, paprika, kapor, spenót, kelkáposzta és egyéb zöldségek termesztésére. A következő kísérlet az áfonya és az eper lesz.