Néhány kínai tudós a Nemzetivédelmi Egyetemről olyan meredek ötlettel állt elő, hogy megvalósítanak egy olyan eszközt, amely már-már a tudományos fantasztikum határait súrolja. Azt állítják egy olyan eszközön dolgoznak, amelynek segítségével anélkül tudnak tárgyakat mozgatni, hogy hozzá kellene érni.
Ez eszközt főleg az űrben alkalmaznák: plazmagyűrűk segítségével, távolról módosíthatnák műholdak pályáját, vagy az azokat fenyegető más objektumokat is eltéríthetnék vele (pl.: űrszemetet). Így nem kellene platformokra erősített, robotkarokkal bíbelődni és mindezt alacsonyabb magasságból.
A kínai Nemzetvédelmi Egyetem munkatársai szerint mágneses erők manipulálásával lehet tárgyakat távolról mozgatni. Ezzel kapcsolatban az Interesting Engineering lap megjegyzi, hogy nem ez lenne az első próbálkozás, de a mágneses erők alkalmazása eddig egyszersem járt sikerrel. A Systems Engineering and Electronics című folyóiratban megjelent tanulmányban azonban a kínai kutatók már azt írják, a “fegyverük” ezer méteres hatótávolságból már működik.
A kutatás egyik főmérnöke azt állította, a prototípus fejlesztése és tesztelése már zajlik. A szerkezet aktiválás után néhány perccel már képes arra, hogy kisebb tárgyakat magához húzzon.
Az eszköz lényege, hogy meleg, elektronokkal teli, nagy energiájú gázhullámokat hoz létre és ezek a plazmagyűrűk töltött részecskéket tartalmaznak, amelyek szabadon mozoghatnak a mágneses mezőkben. A prototípus másodpercenként nyolc plazmagyűrűt képes kilőni, egyenként 10000 méter/másodperc sebességgel – a hangsebesség harmincszorosával. A kutatók kifejtették, hogy amikor a plazmagyűrűk megközelítik a célt, a gyűrű mágneses ereje olyan mértékű, hogy a célpont mozgását a kívánt módon tudja befolyásolni.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mivel a projekt a Nemzetivédelmi Egyetem berkein belül zajlik, használható-e majd katonai célokra? Erről a kutatok azt nyilatkozták, hogy a tanulmány középpontjában a technológia tudományos aspektusai állnak. Sokkal inkább az űrkutatásban és a műholdas műveletekben való potenciális alkalmazásokra összpontosítottak, nem pedig a katonai felhasználásra. De végső soron, ha a fegyveres erők potenciális támadó, vagy védelmi lehetőséget látnak benne, akkor nem kizárt, hogy be fogják vetni.