Sokak szerint a férfilét történelmének egyik legnehezebben megmagyarázható öltözködési szabálya a fehér nyakkendő, vagyis a “white tie“. Ez a legfelsőbb szint, a vörös szőnyeg divatja, amely túlmutat a hétköznapi öltönyökön.
Gyökerei a 19. század végére vezethetők vissza, amikor az arisztokraták és a királyi családok tagjai a puszta bőség szimbólumaként viselték a partikon. Napjainkra is megmaradt ez az exkluzivitás, ez a legformálisabb öltözködési kategória, amely szigorúan meghatározott elemeket követel meg.
Ezektől a ruhadaraboktól eltérni nem lehet: frakk, nadrág, fehér ing keményített mellrészes pikébetéttel, fehér mellény, fehér nadrágtartó, speciális, egybeszabott, belebújós lakkcipő masnival, fehér, kézzel kötött csokornyakkendő a készlet része. Ezen a szinten nincs helye az öltözködési szabályok lazításának vagy a személyes stílusnak.
A helyes megjelenéshez elengedhetetlen a ruhadarabok tökéletes méretezése, egy frakk nem lóghat, nincs kilógó lábszár, mindennek tökéletesnek kell lennie. A kötelező elemeken felül azért van némi mozgástér, vannak megengedett kiegészítők, mint a fehér kesztyűk, a cilinder, a fehér hajtóka vagy bokréta és a fekete lakkcipők szalagfűzővel vagy anélkül.
Karórát általában nem illik viselni “white tie”-hoz, de ha valaki egyénieskedne, csakis valami igen visszafogott, minőségi (benyomást keltő), kis méretű, bőrszíjas alkalmi óráról lehet szó – stílusban a Cartier Tank, a Jaeger-LeCoultre Reverso, a Patek Philippe Calatrava lehet irányadó.
White tie öltözködési szabályt nem kérnek holmi esti bulikhoz! Ez tényleg a legkiemelkedőbb kategória, királyi ceremóniákra, állami vacsorákra, fogadásokra, nagyon formális esküvőkre, magas rangú díjátadókra szokták ezt előírni a meghívókban.
Ha ezt látjuk a meghívóban, akkor nem csak nekünk kell frakkért szaladni. Hölgykísérőnknek is meghatározott szabályok szerint kell megjelennie: nagyestélyit kell viselnie, könyékig érő kesztyűvel kiegészítve.