Februártól egészen szeptemberig bármikor bekövetkezhet egy nóvaesemény, amely 2500 fényévre lesz tőlünk és akár szabad szemmel is látható majd az égbolton – írja az IFL Science.
A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája. Egy fehér törpéből és egy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás, melynek során a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből gáz áramlik a fehér törpe felszínére, egyre nagyobb mennyiségben és egyre gyorsabban. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, termonukleáris robbanás következik be. A robbanás a rövid ideig tartó fényességmaximuma után fokozatosan elhalványodik, de ez akár évtizedekig is eltarthat.
A nóva szó a latin nova stella (új csillag) kifejezésből származik. Ezzel a kifejezéssel illették ugyanis régebben az égbolton hirtelen megjelenő objektumokat, mivel úgy hitték, hogy egy új csillag születésének a szemtanúi.
És most figyelj nagyon jól!
A nóva a NASA szerint az Északi Korona csillagképben várható.
Bradley Schaefer, a Louisiana Állami Egyetem tudósa nemrég azt nyilatkozta, hogy olyan változás történt a távoli “T CrB” néven jegyzett csillagban, amilyen egy korábbi, 1946-ban megfigyelhető robbanást is megelőzött. Ezen számítások alapján Schaefer arra következtet, hogy 2024 szeptemberéig bármikor láthatóvá válhat a termonukleáris folyamat bedurranása.
A “T CrB” szerencsére olyan helyen van az égbolton, hogy az év túlnyomó részében látható, szóval a robbanás néhány napig szabad szemmel is látható lesz, majd utána még egy héten át távcsővel.
A 2024-es év izgalmakkal teli lesz, legalábbis csillagászati szempontból, hiszen hamarosan érkezik egy üstökös, amely 71 évente látható, míg április 8-án öt percen át élvezhetik a teljes napfogyatkozás Észak-Amerikában.