5 kiló aranyat rejt ez a 120 éves magyar épület
Budapest egyik legismertebb épülete a Szent István-bazilika, melynek környékén rengetegen megfordulnak minden évben – ha máskor nem, legalább a karácsonyi vásár alatt. A templom cikkünk megjelenésének napján ünnepli felszentelésének 120. évfordulóját, de ennél jóval régebb óta áll már vallási épület a helyén.
Nézd meg közelebbről galériánkban a Szent István-bazilikát – kattints a képre!
A helyi gyülekezetnek otthont adó első kis templom 1808-ban épült, de ennek állaga egyre romlott, és Buda 1849-es ostroma alatt úgy megrongálódott, hogy le kellett bontani. A gyorsan fejlődő városrész, Lipótváros lakossága és elöljárósága már az 1810-es évektől követelte egy új, reprezentatív templom felépítését, amire több terv is született. Pest város tanácsa végül az esztergomi és egri bazilikát is tervező Hild Józsefet bízta meg a feladattal, aki klasszicista épületet képzelt el, négy saroktoronnyal, oszlopokkal körülvett magas kupoladobbal. Az új templom helyét azon a téren jelölték ki, ahol korábban állatviadaloknak otthont adó színház, majd mázsaház állt.
Az 1848 februárjában megkezdődött földmunkák a szabadságharc miatt félbeszakadtak, és csak 1851. augusztus 14-én kezdték el újra az építkezést. A bazilika alapkövét 1851. október 4-én tették le ünnepélyesen. A folyamatos pénzhiány miatt akadozó építkezés csak 1858-ban gyorsult fel, amikor I. Ferenc József évi 40 ezer forint hozzájárulást helyezett kilátásba azzal a feltétellel, hogy a cél érdekében a város is minden évben ugyanekkora összeget ad.
Az építkezés már előrehaladott állapotban volt, amikor 1867 márciusában Hild meghalt, a tervezés folytatásával és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg. Ekkor már látszott, hogy a hosszú éveken át szabadon álló pillérek, amelyeket ráadásul különböző minőségű, adományként kapott kövekből falaztak, nem fogják elbírni a kupoladobot. Az épülő kupola 1868. január 22-én egy nagy vihar következtében be is omlott, s a romok eltakarítása után újabb kényszerszünet következett. Ybl ezalatt átdolgozta Hild terveit, így amíg a kelet-nyugati homlokzat az eredeti klasszicista felfogást tükrözi, addig a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat már neoreneszánsz stílusban készült.
Kép: Harun Ozalp/Anadolu Agency via Getty Images
A munkák 1875-ben indultak újra, de a kupola teljes vasszerkezetét csak 1889-ben tudták felszerelni. A két és fél méter magas keresztet október 20-án tűzték fel a nagykupola csúcsára, a belső kupolaboltozat falazását csak a következő évben fejezték be. Ybl 1891. január 22-én, napra pontosan 23 évvel a kupola beomlása után meghalt, a még hátralévő munkálatokat az ő tervei alapján Kauser József irányította.
A templomot 1905. november 9-én szentelte fel Kohl Medárd esztergomi segédpüspök, a zárókövet (amelyben elhelyezték a templom építését leíró okmányt) 1906. december 8-án I. Ferenc József jelenlétében helyezték el.
Budapest legnagyobb, Magyarország (az esztergomi bazilika után) rangban második temploma 8-10 ezer ember befogadására alkalmas. A görögkereszt alaprajzú, északi és déli kápolnasorral övezett, 4147 négyzetméter alapterületű templomot kettős kupola koronázza. A 22 méter átmérőjű belső kupola magassága 65, a templom teljes magassága 96 méter, a főhomlokzatán két 57 méter magas toronnyal. Érdekesség, hogy a Duna közelsége miatt hatalmas alapokat és három pinceszintet kellett építeni, így majdnem akkora épület van a föld alatt, mint felette.
Kép: Marcos del Mazo/LightRocket via Getty Images
A homlokzati timpanon szoborcsoportját, a toronyfülkék szobrait és a szentély, továbbá a kupola külső szobordíszét Fessler Leó készítette. A templombelsőt Than Mór, Székely Bertalan, id. Vastagh György, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Stetka Gyula, Roskovics Ignác és Nádler Róbert mozaikjai, képei és Strobl Alajos, Fadrusz János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Damkó József, Senyey Károly, Pátzay Pál és Ferenczy Béni szobrai díszítik. Az egykori Szent Lipót, 1987 óta Szent Jobb-kápolnában őrzik az első magyar király, Szent István jobb kézfejét, a kettős ereklyetartót Lippert József építész rajza alapján a bécsi W. Bröse ötvöscég készítette el.
Kép: Klaudia Radecka/NurPhoto via Getty Images
A köznyelv már a kezdettől bazilikának nevezte a templomot, de hivatalosan csak 1931-ben emelte XI. Piusz pápa a “Basilica minor” rangra, és az 1938-as Szent István-emlékév óta hívják Szent István-bazilikának. 1993-ban Szent II. János Pál pápa a Főegyházmegye társszékesegyháza rangjára emelte. 2001. augusztus 16-án, a millenniumi év egyik záróeseményeként a magyar állam ünnepélyes keretek között átadta a budapesti Szent István-bazilika tulajdonjogát a magyar katolikus egyháznak.
A második világháború végén, Budapest ostroma során megsérültek a tornyok és a külső falak, szükségessé vált a teljes tetőszerkezet cseréje. 1947-ben kezdődött meg a nagykupola fedésének helyreállítása, munkavégzés közben a fa héjszerkezet le is égett. 1982-ben egy vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, a templom ismét életveszélyessé vált, ezért kezdődött el 1983-ban az immár halaszthatatlanná vált teljes rekonstrukció.
Kép: Paul Lakatos/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
A 2003-ban befejeződött munkálatok során öt kilogramm aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogramm féldrágakövet használtak fel, s elkészültek az ólomüveg-ablakok is, amelyeket eredetileg az oldalhajókba terveztek. A bazilika 1990-ben német hívők adakozásából új, Szent Istvánról elnevezett harangot kapott a német csapatok által 1944-ben lefoglalt helyébe. A Szent Imre hercegről, Szent Erzsébetről, Szent Henrik császárról és Boldog Gizelláról elnevezett harangokat 1993-ban szentelték fel, a németországi Passau város adományaként.
Forrás:
MTI
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Paul Lakatos/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Írd be a keresett kifejezést