Négyezer napja dolgozik a Marson, és nem áll meg
A vörös bolygón melózó NASA Curiosity marsjáró jelenleg a Gale krátert kutatja, és munka közben megpihenve (ha lett volna nála) elfújhatta volna ünnepi tortája gyertyáit. Az öröm oka, hogy nemrég impozáns mérföldkövet ért el: 4000 napot töltött a Marson. A marsjáró több mint egy évtizede, 2012. augusztus 5-én landolt és azóta folyamatosan kutatja a területet, gyűjt mintákat a Mount Sharp lenyűgöző lejtőin.
A Curiosity 39 mintát gyűjtött a Marson a regolit- és kőzetrétegek fúrásával, a legújabb minta pedig a Sequoia nevű területről érkezett október 17-én. A marsjáró nehézségekkel is szembesült, többek között a számítógépes memória problémái miatt, amelyek miatt 2013-ban át kellett kapcsolniuk a tartalék számítógépre. Azonban a Curiosity továbbra is működőképes, és a jövőben is fontos adatokat szolgáltat a Mars környezetéről és geológiájáról, amelyek hozzájárulnak a bolygó múltjának megértéséhez és az emberi felfedezés előkészítéséhez.
A Mars-missziók érdekessége, hogy teljesen más időszámítás szerint zajlanak egy ilyen projektben, és ez hatással van a földi irányításra is. Ezekben a küldetésekben az időt marsi napokban vagy solokban mérik. Mivel a Föld és a Mars forgási sebessége különbözik, a Mars egy napja kb. 40 perccel hosszabb, mint a Föld egy napja.
Emellett a két bolygó közötti távolság miatt a marsi év is hosszabb, 668 sol, ami 687 földi napnak felel meg. Azoknak, akik a Mars-robotmissziókon dolgoznak, különösen a rovervezetőknek, marsi idő szerint kell dolgozniuk, így az időbeosztásuk nem egyezik meg a tipikus földi munkaidővel, és általában 90 solos műszakokban dolgoznak, hogy időt adjanak nekik az átállásra a földi időbeosztásra.
Forrás:
Digital Trends
Kép(ek) forrása:
NASA
Írd be a keresett kifejezést