Végre kiderítették, mi okozza az ájulást

Az udvaron felsorakoztatott iskolások sorra dőlnek ki az igazagató hosszú beszéde közben az évzárón, a padlón lévő vércukorszint vagy éppen a magas vérnyomás miatt is simán elájulhatunk, de vannak, akik a vér látványa miatt vesztik el eszméletüket. De miért történik mindez? Egy nemrég publikált tanulmányból most kiderül.

A Nature magazinban megjelent kutatási eredmények egérkísérletek alapján mutatják be a szív és az agytörzs között húzódó idegpályát, amelynek idegsejtjei kiválthatják az ájulást.

Eddig az ájulást az agyi véráramlás csökkenésének következményeként határozták meg. A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem idegtudósai szerint azonban vannak olyan agyi áramkörök, amelyek a véráramlás csökkenését szabályozzák. Ezek tanulmányozása pedig új kezelések kidolgozását jelentheti.

Az eddigi kutatások vagy csak az agyat, vagy csak a szívet vizsgálták. Jonathan W. Lovelace kutatócsoportja viszont egy új eszközt fejlesztett ki, hogy bemutassák a két szerv kölcsönhatásait. A vagus ideg (az agyat más szervekkel összekötő ideg) egy területének RNS-szekvenálásával azonosították az érzékelőneuronok egy olyan csoportját, amely az erekben lévő apró izmok összehúzódásában részt vevő receptorokat fejez ki – fejti ki a Qubit a fent említett tanulmány alapján.

Ezek az NPY2R VSN-nek nevezett neuronok különböznek a vagus más neuronjaitól, a szív alsó, izmos részeiben, a kamrákban vannak ágaik, és az agytörzs egy jól elkülöníthető területéhez, az area postremához (az agytörzs hosszúkás agyvelőjében található páros struktúrához) kapcsolódnak. A kutatók nagy felbontású ultrahangot és optogenetikát alkalmaztak – így vizsgálták az idegsejtek működését és hatásukat a stimulációra. Az NPY2R VSN-ek aktiválása a szabadon mozgó egerek ájulását idézte elő, ami hasonló tünetekben mutatkozott meg, mint az embereknél: mozdulatlanná váltak, pupillájuk kitágult, és a jellegzetes szemforgató mozgás is megfigyelhető volt.

A vizsgálat viszont nemcsak arra terjedt ki, hogy előidézzék az ájulást, hanem az egereket vissza is hozták ebből az állapotból. Mivel az agysejtek – amint oxigénhiány alakul ki – igen gyorsan leállnak, de pusztulásuk csak percek múlva indul meg, a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi idézi elő az áramlás újraindulását, ami miatt egy ájulás csupán 20-40 másodpercig tart.

Az ájulás alatt az agyi aktivitás csökkent, kivéve a hipotalamusz egy PVC nevű régiójában. Ennek gátlása megnyújtja az ájulásos epizódokat, stimulálása viszont azonnali ébredéshez vezet.

Az amerikai kutatócsoport tehát egy olyan magyarázatot javasol, ami az agytörzset a szívvel összekötő neuronok és a hipotalamusz PVC-régiójának szerepét hangsúlyozza az ájulás kialakulásában és lefolyásának szabályozásában.