A modern technológiának köszönhetően a régészek ma már olyan részleteket is feltárhatnak, amelyek korábban rejtve maradtak a kutatók előtt. Jó példa minderre az a felfedezés, amelyet a dinoszauruszok kapcsán tettek nemrég. Viszont szólunk előre: már most megosztja a tudóstársadalmat.
Tudósok egy csoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban közzétett tanulmányban azt állítja, hogy dinoszauruszok korából származó vérnyomokra bukkantak. Hogyan lehetséges ez? Hiszen a vérsejtek egyáltalán nem fosszilizálódnak könnyen, többségük röviddel azután lebomlik, hogy kikerül a testből – olvasható a Science.org tudományos internetes magazinban. (A fosszilizálódás az a folyamat, amelynek során egy elpusztult élőlény maradványai évmilliók alatt kövületté válnak.) A szkeptikusok táborát erősíti az is, hogy bizonyos ásványok mikroszkóp alatt könnyen utánozhatják a sejtek amorf, gömbölyded alakját.
Egy nemzetközi kutatócsoport 115 millió éves dinoszaurusz maradványban fedezte fel a vörösvérsejtek fosszilizálódott nyomait. Amennyiben ez igaz, akkor ezek a valaha felfedezett legrégebbi fosszilizálódott vörösvérsejtek. A róluk készült mikroszkópikus képek ezen a linken érhetők el.
Fontos megjegyezni, hogy a gondolat nem új. Korábban 14 tanulmány készült arról, hogy dinoszauruszok, vagy más őskori kövületekben vörösvérsejteket találtak a kutatók. 2005-ben például egy Tyrannosaurus rex-csontban véredényeket és vörösvérsejtszerű struktúrákat fedeztek fel. Az ilyen állításoknak azonban ki kell zárniuk a szennyeződések és a megtévesztően hasonló képződmények lehetőségét, és eddig egyik korábbi kutatás sem tudta széles körben meggyőzni a terület szakértőit.

Aratasaurus museunacionali, vagyis a “Tűzben született gyík” vérére bukkanhattak. Forrás: Wikipedia.org
A legújabb kutatásban egy Aratasaurus museunacionali dinoszaurusz fosszilizálódott csontját vizsgálták, amely körülbelül 3 méter hosszú volt és nagyjából 34 kilogrammot nyomott. Az állat pusztulása után teteme egy vizes környezetbe süllyedt. Azután egy mikroorganizmusokból álló réteg borította be és temette maga alá a maradványokat, ami hozzájárult azok kivételes megörződéséhez. Maga a lelet egyébként nem számít kivételesen jó állapotban fennmaradt darabnak. Mégis igazi túlélő, mert átvészelte a brazil Nemzeti Múzeumot és gyűjteményének jelentős részét elpusztító 2018-as tűzvészt.
A kutatók mikroszkópos vizsgálatok során fosszilizálódott sejtekre utaló nyomokat fedeztek fel a dinoszaurusz csontjában. Olyan, középen enyhén bemélyedő, lekerekített struktúrákat találtak, amelyek átlagosan 23 mikrométer hosszúak és közel 20 mikrométer szélesek voltak. Ezek egykor a csontban futó ereket hordozó csatornák belsejében helyezkedtek el.
A következő lépés az volt, hogy kémiai bizonyítékokat találjanak arra, hogy a megfigyelt struktúrák valóban vérsejtek nyomait őrizték meg és nem csupán hasonló alakú képződményekről van szó.
Az egyik, csaknem harminc különböző vizsgálatból álló tesztsorozat során a kutatók porrá őrölték a csontmintákat, majd lézersugárral elemezték azokat. A mintáról visszaszóródó fény kimutatta a hem (vasat tartalmazó molekula – a hemoglobin alapvető része) jelenlétét. A kutatók a szennyeződés lehetőségét kizárták és más lehetőségeket is megvizsgálták, összehasonlították más ásványszemcsékkel, fosszilizálódott gombákkal, valamint piritkristályokkal, de egyikre se hasonlítottak a mikroszkópikus felvételek.
Röntgenvizsgálatok és elektronmikroszkópos elemzések segítségével azt is megerősítették, hogy a sejtszerű struktúrák egy mangán-oxid típusú ásványhoz kapcsolódnak. A kutatók szerint ez az ásvány jelentős szerepet játszhatott abban, hogy a feltételezett vérsejtek maradványai több mint 100 millió éven át fennmaradjanak.
Kritikusok szerint azonban a kutatócsoportnak több vizsgálatot kellett volna elvégeznie ahhoz, hogy teljes bizonyossággal kizárhassák a hem vagy a hozzá hasonló vegyületek más lehetséges forrásait. Ráadásul a leletben talált vérsejtek hosszabbak és szélesebbek, mint a madarak és a krokodilok vörösvérsejtjei, akik a dinoszauruszok legközelebbi rokonainak tekinthetők. Egyes elgondolások szerint a megfigyelt, lekerekített struktúrák akár egyszerű mangán-oxid-csomók is lehetnek és nem feltétlenül valódi vérsejtek.
A brazil lelet tehát nem hozott áttörést, de újranyitott egy régi vitát, ami ugyan nem egyidős az emberiséggel, mégis régóta foglalkoztatja a kutatókat: egyáltalán fosszilizálódhat-e a dinoszaurusz vér? Hiszen ez egy időigényes folyamat és ezt még senki sem bizonyította, hogy lehetséges. Sok szkeptikust éppen magának a fosszilizálódásnak a bizonyítása győzne meg.