Ezt tedd, és nem lesz aranyered

Városi legendák szerint kétféle ember létezik. Az egyik tudja, mi az aranyér, a másik még nem. Annyi viszont közös bennük, hogy ha lehet, egyik sem szeretne találkozni vele. Sem először, sem másodjára. Az aranyérbetegség nem válogat. Kortól, nemtől függetlenül bárkinél megjelenhet, és már nem számít tipikus időskori betegségnek.

Emiatt alakulhat ki aranyér

Az aranyér a végbél környéki vénás fonat fokozott nyomásterhelése miatt alakul ki. A leggyakoribb okok között említhető a székrekedés miatti erőlködés székletürítéskor vagy a súlyos tárgyak cipelése, valamint a sokáig tartó, erős köhögési inger. Tény és való, hogy nem mindenkinél jön ki automatikusan. 

Kialakulásához hozzájárul a végbél környéki kötőszövetek gyengesége, ami lehet örökletes, de az életmóddal is összefügghet. A vénás nyomás növekedését, a végbél környéki kötőszövetek gyengülését és ezzel az aranyeres panaszok megjelenését elősegíti például a has- és hátizomzatot intenzíven terhelő fizikai munka vagy sporttevékenység, mint például a súlyemelés. De a várandósság idején is előfordulhat az egyre növekvő méhtérfogat gátra nehezedő nyomása révén.

A táplálkozás is felelős

Az aranyér rizikótényezőjeként különösen fontos megemlíteni a helytelen táplálkozást. Egyes elképzelések szerint a nyugati étrend, azon belül is a gyorséttermi ételek tehetők felelőssé az aranyérbetegség egyre gyakoribb előfordulásáért és a panaszok kiújulásáért. A modern világ ételeinek nagy része feldolgozott, az étrend pedig rostokban szegény. Egyes megfigyelések szerint ez is lehet az oka annak, hogy Európában az aranyeresség gyakoribb betegségnek számít, mint például az afrikai országokban.

A cukorban és állati zsiradékban gazdag, rostokban szegény étrend növeli a kockázatot csakúgy, mint például a túl kevés folyadék fogyasztása, ami pedig dehidratációt okoz. Szakértők a mozgásszegény életmódot is felelőssé teszik az aranyér kialakulásáért. Az ülő testhelyzetben végzett munka szintén fokozott kockázatot jelent, mivel ilyenkor tartós terhelés éri a gáttájék ereit, köztük a végbélben található érpárnát is, ami előidézheti az aranyeres panaszok kialakulását.

Gyakori tévhit, hogy a kerékpározás is az aranyérbetegség forrása lehet. Éppen ellenkezőleg: mivel a sportolás ezen formája erősíti a gátizomzatot is, így hozzájárul az aranyeresség megelőzéséhez. Ugyanakkor a meglévő, aktív aranyeres tüneteken sokat ronthat a biciklizés.

Így lehet megelőzni

Az aranyér kialakulásának megelőzése érdekében előnyben kell részesíteni a rostban gazdag ételeket. Nem szabad túlzásba vinni a magas cukortartalmú édességek, péksütemények, feldolgozott ételek fogyasztását, mert ez is növelheti a székrekedésre, ezáltal pedig az aranyér kialakulására való hajlamot. Emellett érdemes kellő figyelmet fordítani a bőséges napi folyadékbevitelre, ezzel elkerülhető a székrekedés, illetve a székrekedéssel járó erőlködés.

Ülőmunka mellett, így például az irodai dolgozók vagy a hivatásos gépjárművezetők életébe javasolt beiktatni a rendszeres testmozgást. Szakértők szerint már heti 2-3 alkalommal végzett, 30-45 perces séta is segíthet az ülőmunka káros hatásainak ellensúlyozásában. Az úszást és a futást is ajánlják az orvosok, emellett mindenképpen tanácsos elkerülni, hogy huzamosabb ideig üljünk egy helyben.

Jól látható tehát, hogy az aranyér kialakulása megelőzhető rostdús étrenddel és a rendszeres testmozgással. Kis odafigyeléssel az enyhébb panaszok akár meg is szüntethetők. Tartsuk szem előtt: ha kijön az aranyerünk, akkor javasolt orvossal konzultálni.

HIRDETÉS