A szexuális életed bánhatja ezt a betegséget

Tudtad, hogy az emberek 50-66 százaléka élete során legalább egyszer megtapasztalja az aranyérbetegség kellemetlen tüneteit? Modern életvitelünk növeli az aranyeresség kockázatát, így ez a probléma manapság szinte bárkivel előfordulhat. Az első gondolatom nekem is az, hogy „ugyan már”, ugyanakkor érdemes megjegyezni a kezdeti tüneteit, mert a betegség korai felismerése és kezelése hétköznapi eszközökkel is lehetséges.

A végbél vénáit érintő gondok gyakran együtt járnak a szégyenérzettel, az aggódással és ezzel párhuzamosan a szexuális aktivitás csökkenésével, amit sok esetben nem ért meg a szenvedő fél párja. Mivel tényleg benne van a pakliban, hogy életünk során szembesülünk valamikor az aranyérrel akár az egyik, akár a másik oldalról, jobb, ha felkészülten ér bennünket és párunkat is a betegség. Így könnyebb megbirkózni az olyan következményekkel, amelyek félreértésekhez, párkapcsolati vitákhoz vezethetnek.

Az aranyér minden, csak nem kellemes. A probléma könnyen felismerhető, ha figyel magára az ember. A végbél tájéki viszketés, fájdalom székelés közben, előrehaladottabb stádiumban az ülés kényelmetlensége, adott esetben némi vérzés mind-mind árulkodó jel lehet. Fizikai és lelki értelemben egyaránt gyötrő nyavalya ez.

A fizikai része talán könnyebben átérezhető: fájó, kellemetlen érzéssel nemigen van kedve az embernek nemi együttléthez, legyen is az bárhol a testben – ráadásul jelen esetben a fenék az érintett terület. Ennél is nehezebb a párunknak azt elmagyarázni, hogy a betegség hogyan veszi el az ember szexuális vágyát még akkor is, ha esetleg nem jár direkt fájdalommal az aranyér. Ezért gyakran ez a beszélgetés elmarad.

Akárhogy is nézzük, a kulcs mégis a kommunikáció. Fontos, hogy nyíltan beszéljünk a partnerünkkel az aranyérről és annak hatásairól. A férfiak többsége nemigen nyílik meg ilyen témákban, a legtöbben még szakemberhez, orvoshoz sem hajlandóak elmenni a problémájukkal, nemhogy erről a párjukkal beszélni. Pedig ez lenne a legcélravezetőbb módja annak, hogy a betegség miatt megváltozott viselkedés okai tisztázódjanak.

Egy szerető partner ugyanis az esetek többségében megérti, hogy a betegség egész egyszerűen elveszi az ember önbizalmát. Ott kavarognak a gondolatok a fejünkben, amikor az együttlétre kerülne a sor, hogy mégiscsak kevesebb ruhában kell mutatkozni a párunk előtt, a testünk állapota pedig közel sem mondható tökéletesnek, ráadásul az összképet épp egy általánosan is kínosnak vélt probléma rontja el.

Ezek a gondolatok kényelmetlenek, feszültséget okoznak, nem engednek ellazulni és koncentrálni, felébresztik a szorongást, aminek szemmel látható következményei is lehetnek, akár ideiglenes potenciazavarok formájában.

A nyílt, egyenes kommunikáció nemcsak az aranyér miatt felmerülő helyzeteket oldhatja meg, de a pár közös erővel tehet lépéseket a gyógyulás irányába és a betegség kiújulása ellen is. Empátia és türelem kell a kommunikációhoz, és a gyógyulást elősegítő életmódbeli változásokhoz is.

Komoly áldozatot azért nem kell hozni: a betegség korai fázisában elég lehet a patikában vény nélkül is beszerezhető kenőcs és kúp használata mellett odafigyelünk arra, hogy rendszeresen mozogjunk, változatosabban, rostban gazdagon táplálkozzunk és megfelelő mennyiségű folyadékot igyunk naponta. Másrészt az életmódbeli változtatások által jelentősen csökken az esélye, hogy átéljük a betegséget és az abból fakadó párkapcsolati tortúrát.

HIRDETÉS