Takarékon üzemelnek a magyarok, észre sem veszik a problémát

Egyes források szerint minden harmadik magyar vashiányos, más adatok 60-80 százalékra teszik azok arányát, akiket életük során legalább egyszer érint a probléma. Nem kicsi egyik szám se, a gondot pedig jól jelzi, hogy még saját világnapja is van a vashiánynak, november 26-án.

A vas fontos szerepet tölt be az életünkben: fő feladata a vér hemoglobinjába épülve az oxigénszállítás, azaz közvetve minden sejtünknek szüksége van rá. Testünk több milliárd sejtje osztozik 3-5 gramm vason, így a legkisebb kilengés is érzékelhető.

Hatása jelentős: a vashiány miatt a fizikai teljesítőképességünk akár 30 százalékkal is csökkenhet. Gyakori tünetnek mondható ez, minden második vashiányosra jellemző. Fáradékonyabbá válunk, energiahiányban szenvedünk és letörtek vagyunk.

Sokféle negatív következménye lehet, személyenként eltérő, de mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és a halálozások arányát. Sajnos nem is válogat, akár a legfiatalabbakat is érintheti a probléma. Kisgyermekeknél jelentősen ronthatja például a kognitív és a motoros fejlődést. A tartósan kezeletlen vashiány vashiányos vérszegénységig súlyosbodhat, ami a szervezet összeomlásához vezethet.

Úgy tűnhet, mintha rögtön rémképeket festenénk a falra, ám a félelem jogos, főleg azzal együtt, hogy mennyi embert érintő problémáról beszélünk. A legnagyobb gond talán mégsem az, hogy hány embert érint, hanem sokkal inkább az, hogy kevesen foglalkoznak vele.

Ebből a szempontból igazán alattomosnak mondható betegség a vashiány. Az általa okozott panaszokra ugyanis hajlamosak vagyunk ráfogni, hogy civilizációs ártalmak állnak a háttérben: azért vagyunk fáradékonyabbak, mert a rohanó életmód miatt nem pihenünk eleget, a bennünket gyötrő betegség a téli időnek köszönhető és így tovább. Inkább beletörődünk, alkalmazkodunk ezekhez.

A gondokkal csak akkor fordulunk orvoshoz, ha hosszabb ideig fennállnak, és elkezdjük szépen sorban kizárni a lehetséges okokat. Átlagosan 9 hónapot várunk a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulunk – ez rengeteg idő, ami alatt a saját életminőségünket rontjuk.

A vashiány kezelése, illetve megelőzése egyszerű: vasat kell enni. Rengeteg élelmiszerben megtalálható a vas: ebből a szempontból a legjobbak a húsok, illetve a belsőségek, mint például a máj. Ezekben úgynevezett hem típusú vas található, amelyet az emberi szervezet könnyebben hasznosít.

A zöldségekben, gyümölcsökben, diófélékben nem hem típusú vas található. Ez nem szívódik fel olyan könnyen, mint a hemvas, ezért a megfelelő vasbevitel biztosításához a zöldség- és gyümölcsfélékből meglehetősen nagy mennyiséget kellene elfogyasztanunk. A húsmentesen étkezőknek éppen ebben segíthetnek a vastartalmú étrend-kiegészítők: ezekből a legjobbak a kalcium és magnézium nélküliek, ugyanis ezek a nyomelemek rontják a vas hasznosulását, ugyanakkor a C-vitamin segíti. Vashiány megelőzésére vagy kezelésére azonban vaspótló gyógyszerre lesz szükségünk.

Érdemes tehát odafigyelni magunkra: ha a fenti jeleket tapasztaljuk, érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Lehet, hogy csak egy kis vasra van szükségünk ahhoz, hogy felébredjünk a takaréküzemmódból!

HIRDETÉS