24 milliárd kilométerről javítják a NASA űrszondáját

Az Egyesült Államok által az 1970-es évek végén fellőtt két űrszonda, a Voyager-1 és Voyager-2 igazi túlélő. Évtizedek óta száguldanak 60 000 km/óra feletti tempóban a Naprendszeren túli területek felé. A két eszközt eredetileg 1977-ben indították útnak a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelésére. Eredeti küldetésüket 1989-ben befejezték, de azóta is adnak életjelt magukról.

A Voyager-2 az egyetlen olyan űrszonda, amely elrepült a Neptunusz és az Uránusz mellett, a Voyager-1, amely 24 milliárd kilométerre van a Földtől, az emberiség legtávolabbi űrhajója. Mindkét űrszondán elhelyeztek egy adathordozót a Föld hangjaival, képeivel és üzeneteivel, hogy világunk történetét megosszák a Földön kívüli civilizációkkal.

Makacs szerkezeteket építettek a NASA-nál, már régen túlhaladták a tervezett működési időt, de űrkutatási őskövületként is még mindig van velük kapcsolat. Persze problémák előfordulnak: a 47 éves utazás már megviselte őket, radioizotópos erőforrásaik a plutónium-238-oxid felezési ideje miatt már az eredeti energiamennyiség töredékét termelik, ezért számos rendszerüket (és azok pótrendszereit is) lekapcsolták.

A Voyager űrszondák legmesszebbre jutott emberi eszközök (Fotó: Keystone/CNP/Getty Images)

Időről időre előjönnek problémák, kommunikációs nehézségek, de a NASA szakemberei képesek több milliárd kilométerről is megbütykölni ezeket az eszközöket. Most is ez történt a Voyager-1 esetén, amelyről még tavaly év végén derült ki, hogy értelmezhetetlen adatokat, furcsa bináris kódsorokat küld a Föld felé. 

Mivel egy parancssor 22,5 óra alatt éri el az eszközt, válasszal együtt nagyjából két napig tart egy változtatás a kódolásban.

Így fénysebességgel sem villámgyors maga a diagnosztika, de most úgy tűnik, megvan a megoldás a zavarodott üzenetekre. Kiderült, hogy a számítógép memóriájának egy része meghibásodott, egy csip adhatta fel a harcot, ami a repülési adatokért felelős számítógép (FDS) adattárolójának három százalékát teszi ki. Ezt ki tudják iktatni a rendszerből, és a várakozások szerint a maradékkal is működőképes lehet a Voyager-1-es, de a javítás hetekig tart majd, és nem csak a közel kétnapos üzenetváltás miatt.

A barátság univerzális üzenete 1977-ből, ez a plakett került mindkét űrszondába, és tart a végtelen űr felé. (Fotó: Oxford Science Archive/Print Collector/Getty Images)

Az űrszondát ugyanis nem lehet csak úgy “felhívni”. A kapcsolathoz a NASA legnagyobb, 70 méteres rádióantennáit kell használni, amelyekért több, még fontosabb aktív projekttel versenyez a Voyager-1-es. Mégsem engedik el a kezét, és ha sokáig is tart, újra üzembe áll majd, és amíg bírja szusszal a radioizotópos termoelektromos generátora, addig életben tartják, a tudomány és az emberiség örömére.