Az ún. neutroncsillagok szupernóvák nyomán keletkezhetnek, magas sűrűségük miatt pedig nagyon erős gravitációs térrel rendelkeznek. Egy tipikus neutroncsillag felszínén tapasztalható gravitációs mező megközelítően 2×1011-szer erősebb, mint a Föld felszínén. A mező ereje gravitációs lencsehatást okoz, mely a csillag saját fényét is eltéríti.
Ehhez jön még a szédítő pörgés: a neutroncsillagok sok esetben nagyon gyorsan forognak, eközben pedig rádióhullámokat bocsátanak ki – ismerünk olyan neutroncsillagot, amely másodpercenként több száz fordulatot is megtesz.
Az IFL Science-en megjelent kutatási eredmények szerint azonban akadhat kivétel. A tudósok ugyanis egy olyan – egyelőre potenciális – neutroncsillag felfedezéséről számoltak be, amely megkérdőjelezi az eddigi elméleteiket – egyszerűen túl lassú.
A csillag periódusa 53,8 perc, és három különböző emissziós állapota van:
A forrás tehát nagyjából 54 percenként bocsát ki magából rádiójelet, de ilyen lassan forgó neutroncsillagot még nem fedeztek fel.
“Rendkívül szokatlan, hogy egy neutroncsillag ilyen módon sugározzon rádióhullámokat. Az a tény, hogy a jel ilyen nyugodt ütemben ismétlődik, rendkívüli” – mondta a közleményben a vezető szerző, dr. Manisha Caleb, a Sydney-i Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa. A tudós szerint ha a jelek nem az égbolt ugyanazon pontjáról érkeznének, úgy gondolnák, hogy különböző objektumokról van szó.
Tehát még nincs egyértelmű válasz, a tudósok csak találgatnak, hogy miből származhat a különös rádiójel: az is felmerült, hogy a tudósok talán nem is neutroncsillagot találtak, hanem egy egészen más égitestet. Lehetséges, hogy egy különleges fehér törpével van dolguk a kutatóknak, de azok nem szoktak ilyen erős jeleket produkálni, mint ebben az esetben. “Ez akár arra is késztethet bennünket, hogy felülvizsgáljuk a neutroncsillagokról és/vagy a fehér törpékről alkotott évtizedes ismereteinket” – összegezte a felfedezést dr. Caleb.