1944. augusztus 1-jén Vajna András György néven született meg, de már Andy Vajna, illetve Andrew G. Vajna néven vonult be Hollywood történelmébe. A producer azon kevesek egyike, akik eljutottak a világhírnévig, gyakorlatilag megvalósította az amerikai álmot, ennek gyümölcsét pedig 74 éves koráig, 2019 januárjáig élvezhette is. Persze nem volt egyszerű dolga, hisz 12 évesen, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején egyedül hagyta el Magyarországot, és jutott el Kanadába.
A biznisz azért szép lassan beindulgatott: a Távol-Keleten vett filmstúdiókat, 1976-ban már egy sajátot is alapított Hongkongban, majd egyre több és több hollywoodi filmben jelent meg producerként. Karrierje során 1973-tól 2019-ig 42 filmben és A Terminator: Sarah Connor krónikái c. sorozatban volt producer – ezekből az alkotásokból választottuk most ki a számunkra legemlékezetesebbeket!
Az IMDb szerint mindössze ez volt a harmadik filmje Vajnának, melyben valamilyen produceri feladatot látott el, de elég nagy durranás lett az 1981-es alkotás. A főbb szerepekben Sylvester Stallone, Michael Caine, Max von Sydow és Pelé látható, a jelenetek egy részét Magyarországon vették fel, és a film alapja is magyar, mégpedig Fábri Zoltán 1961-es Két félidő a pokolban c. filmje.
Máig ez az egyik szerep, mellyel Stallonét azonosítják, ebben pedig vaskos része volt Vajnának is. A kritika és a közönség is imádta az 1982-ben készült első részt (First Blood), így készült belőle egy második rész is 1985-ben, mely tarolt a mozikban, ám a harmadik Rambo már kevésbé jött be az embereknek.
Vajna nem csak Stallonéval, de a korszak másik nagy akciósztárjával, Arnold Schwarzeneggerrel is dolgozott együtt. Többször is volt munkakapcsolatuk, pl. a Terminator 3 is ide sorolható, de mivel megoszlanak a vélemények, hogy az a film mennyire elfogadott a Terminator-univerzumban, így inkább a mai napig is megnézésre érdemes, Phllip K. Dick sci-fi-óriás regénye alapján készült Total Recallt szedtük elő. Az 1990-es sci-fi három Oscar-díjat is bezsebelt a vizuális- és hangeffektekért.
Sztárokból nem elég: az 1996-os Evitában Madonna alakítja Eva Perónt, az egykori argentin first ladyt, aki valójában komoly szerepet játszott országa irányításában, és egy nemzet bálványává vált.
Listánk végére először majdnem a Szabadság, szerelem került fel – az is egy remek film, de ha a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás klasszikusait nézzük, akkor egyszerűen megkerülhetetlen tényező A miniszter félrelép. Igazi hazai sztárparádé az 1997-es vígjáték, jópofa sztorival, a színpadi mű alapján készült alkotás tulajdonképpen hollywoodi minták alapján újradefiniálta a magyar közönségfilm fogalmát.
Bár a szélesebb közönség számára egyértelműen a 90-es években hazatért, majd itthon különböző filmipari pozíciókat betöltő, a iparág hazai kiépítésében nagy szerepet vállaló Vajna a legismertebb, sőt, talán „a” hollywoodi magyar, érdemes megjegyezni, hogy honfitársaink annak idején gyakorlatilag az amerikai filmipar megalapozói voltak.
A részletekben nem vesznénk el, de a Adolpf Zukor (eredetileg Czukor Adolf, sz.: Ricse, 1873 – nem összekeverendő a későbbi Oscar-díjas, szintén magyar szülőktől, de már az USA-ban született George Cukor rendezővel!) a Paramount Pictures társalapítója volt, a Tolcsván világra jött William Fox (sz.: 1878, eredeti nevén Fried Vilmos) a Fox stúdiót teremtette meg. Michael Curtiz (Kertész Mihály, eredetileg Kaminer Manó, sz.: 1886, Budapest) Hollywood aranykorának egyik legtermékenyebb rendezője volt, több mint 100 filmet dirigált, két Oscar-díjat is bezsebelhetett, az egyiket a Casablancáért.
Az 1888-ban Monokon született Al Licthman (Lichtman Alexander) Zukorral is dolgozott, producerként az álomgyár aranykorának egyik kulcsfigurája volt, az 1930-as években a Universal Pictures elnökeként is tevékenykedett – nevéhez köthető minden idők egyik legnagyobb kasszasikere, az Elfújta a szél, valamint a színesfilm-gyártást forradalmasító Óz, a nagy varázsló is.