Amikor ma azt halljuk, hogy egy vállalat kerek évfordulót ünnepel, kalapot emelünk. Egy százéves, napjainkban is aktív és sikeres cégről csak elismerően lehet beszélni, de akkor mit mondjunk egy olyanról, melyet 578-ban alapítottak?
A Kongo Gumi nevű japán asztalos- és építővállalat ugyanis ekkor alakult, és folyamatosan dolgoztak, termeltek az elmúlt 1446 évben. Habár japán cégről van szó, alapítója egy koreai asztalos volt, aki buddhista templomok építésére szakosodott. Japán első buddhista temploma is az ő nevükhöz köthető: az országba ekkor hívták meg a koreai cégalapítót, innentől pedig elindult az évezredeken is átnyúló történet.
Az elkövetkezendő ezer év nem hozott sok változást feladatok terén, Japán buddhista templomainak egyik bevett felújítócégévé vált a Kongo Gumi. Persze ez nem jött volna össze két dolog nélkül: egyfelől mindig is jó vezetése volt a cégnek, másrészt mindig Japán legjobb asztalosmestereit alkalmazták. Őket csoportokban küldték dolgozni, ezen csoportok pedig mindig azon versengtek egymással, hogy kik dolgoznak a legszebben a legjobban. Ennek köszönhetően kiemelkedő minőségű munka jellemezte a céget.
A Kongo Gumit története során mindig valamelyik leszármazott irányította, összesen 40 generáción át. Az öröklésnél is fontos szempont volt, hogy hozzáértő asztalos vigye a céget, több dokumentum is árulkodik arról, hogy sokszor a legidősebb gyermek helyett az vitte tovább az üzletet, aki tényleg otthonosan és profin mozgott ebben a világban.
Napjainkban a Kongo Gumi már nem önálló cég, 2006-ban megvásárolta egy másik építőipari vállalkozás. Jelenleg az ő szárnyaik alatt működnek félig-meddig önállóan, jelentős adósságok nélkül. Hanyatlásukat a történelmi változások hozták el. Egyfelől a korábban népszerű buddhizmus elkezdett kikopni Japánból, másfelől a második világháborúban rengeteg buddhista templom odaveszett, melyeket sem felújítani, sem újjáépíteni nem lehetett vagy kellett.
Ettől függetlenül a Kongo Gumi egy olyan különlegessége a világnak, melyet érdemes volt megőrizni, gondolta az új tulajdonos is. Japánban egyébként nem ők az egyedüliek, akik hihetetlen múltra tekintenek vissza: korábban bemutattunk nektek egy hotelt, ahol akár a honfoglaló magyarok is megszállhattak volna: