Nyakatekert billentyűzettel sokkolnak a japánok

A japán írásrendszerrel kapcsolatban örök kérdés, hogy miként használhatók a számítógépek, milyen billentyűzetkiosztással lehet a hiragana, katakana (ezek a szótagírásaik), a kandzsi (ezek a kínai képírásos karakterek) és romadzsi (latin betűk) erdejében elnavigálni. 

Lelki szemeink előtt furcsa, rengeteg billentyűből álló szörnyek jelennek meg, sci-fi-filmbe illő hatalmas irányítópultok, tele ismeretlen jelekkel. Valami ilyesmit valósítottak most meg a Google japán szakemberei, az új generációs Gboard billentyűzettel. 

Az eszköz 26 összekapcsolt modulból áll, amelyek mindegyike nyolc billentyűvel rendelkezik, azaz összesen 208-cal, amelyek mindkét oldalon hozzáférhetőek. A Möbius ihlette Gboard kialakítása lehetővé teszi, hogy bármely szögből használható legyen. Egyszerre akár több ember is gépelhet ugyanazon az eszközön, új szintre emelve a közös munkát. 

Az egyedi billentyűzet ráadásul semmi titkot nem rejt, terveit, leírását a GitHubon bárki elérheti, és elkészítheti saját verzióját egy 3D-nyomtató segítségével.

Ennyire elgurult a gyógyszer a Google főhadiszállásán Japánban? Nos, nem egészen, hiszen a nyakatakert, fánkszerű billentyűzet csak poén.

Amikor a Google 2021-ben felhagyott az áprilisi tréfák készítésével, a Google Japan bevezette a „Billentyűzet Napja” elnevezésű eseményt, amelyet minden év október elsején tartanak. Erre mindig valamilyen elvetemült megoldással készülnek, amelynek valódi funkciója nincs. Miért pont október elseje? Nos, 10. hó 1.,  másképp 101, amely az angol billentyűzetek szabványos billentyűszáma.

Na, de akkor hogy gépelnek a japánok?

Ugyanúgy mint mi, nincs különleges, kerek, hosszú, a megszokottól nagyban eltérő saját billentyűzetük. Ahogy a magyarra jellemző egyedi karaktereket, úgy a japánokat is fel lehet ragasztani utólag egy matricakészlettel, de a legtöbb esetben még ezt sem használják: a kiejtés szerint, a latin betűket leütve jelenítik meg a képernyőn a kívánt írásjelet. Ilyenkor a szövegszerkesztő programmal lehet tovább finomítani a jelentéstartalmat, tehát inkább a szoftver a lényeg a japán szövegbevitelnél, mint a billentyűzet.