A hosszú életet kutatták: nem minden az étkezésen múlik

Közel egy évszázada mutatják azt a különféle laboratóriumi eredmények és vizsgálatok, hogy ha egy állat kevesebbet eszik, tovább él. A tudománynak azonban nemigen volt válasza arra, hogyan is működnek ezek a diétás étrendek, és hogyan lehetne őket az embereknél is hatékonyan alkalmazni.

Ezzel kapcsolatban kezdett vizsgálódásba az amerikai Jackson Laboratory kutatóintézet: fogtak ezer egeret és különféle diétákra fogták őket. Mindenek előtt azonban figyelmet szenteltek annak is, hogy az egereket változatosan válogassák össze. A rágcsálók genetikailag teljesen elkülönültek egymástól, ezzel reprezentálva az emberiség változatos összetételét, és klinikai szempontból még relevánsabbá tenni az eredményeket.

A tanulmány egyébként ezúttal is rámutatott arra, hogy a visszafogott kalóriabevitel hosszabb élethez vezet: se túl sokat, se túl keveset nem érdemes enni. Az egereket öt csoportra osztva (a bármennyit evők, a meghatározott kalóriamennyiség 60, illetve 80 százalékát fogyasztók, illetve az időnként egy, valamint két napot koplalók) kiderült, hogy azok éltek legtovább, akik mindössze a kalóriamennyiség 60 százalékának megfelelő ételmennyiséget fogyasztottak naponta.

Ennél azonban izgalmasabb az az eredmény, miszerint a genetika sokkal nagyobb hatással van élethosszunkra, mint a táplálkozási szokásaink. Erre azok után jöttek rá, hogy a csoportokon belül azért jelentős eltérések voltak az egerek életének hosszában.

Persze a diéta ettől még segíthet, de az például továbbra is rejtély, hogy szervezetünk például hogyan reagál az egyes diétákra. Gyakorlatilag az alap nincs meg, genetikai szinten kellene erre megtalálni a választ. “Ha sokáig akarunk élni, vannak bizonyos dolgok, melyeket irányíthatunk életünk során – ilyen a diéta is. De amit igazán szeretnénk, az egy nagyon idős nagymama” – mondta ennek kapcsán Gary Churchill, a kutatás vezető professzora.