A magány kemény csapást mérhet az egészségre
2019-ben érdekfeszítő cikk jelent meg a New England Journal of Medicine folyóiratban a magány egészségre gyakorolt hatásáról. A kutatók kilenc sarkvidéki tudós agyi változásait követték nyomon, miután 14 hónapig elszigetelten éltek egy távoli antarktiszi állomáson. Az adatok feltűnő strukturális agyi változásokat tártak fel, számos kulcsfontosságú régió ténylegesen zsugorodott a távoli előőrsön egyedül töltött idő alatt. Hozzá kell tenni, hogy egy ilyen bázison nem csak a magány teszi próbára az embert, hanem az időjárás, az extrém körülmények, a monoton mindennapok is, de nyilván ezzel is számoltak a kutatók.
Emellett több kutatás is rávilágított már, hogy a magány vagy a társadalmi elszigeteltség és a rossz egészségi állapot között van összefüggés. Arról azonban még sejtés sem volt eddig, hogy ezek a dolgok pontosan hogyan függenek össze.
A jelenséget ismerik, az okát nem tudták eddig
Egyes tanulmányok feltételezik, hogy a szociális interakciók hiánya egyszerűen rossz szokásokhoz és végső soron rossz egészségi állapothoz vezet. Lehet, hogy valaki azért eszik többet és mozog kevesebbet, mert nem találkozik másokkal? Lehetséges, hogy a kapcsolat csak véletlen egybeesés és nem ok-okozati összefüggés.
Most egy új, a Nature Human Behavior című folyóiratban megjelent tanulmány ad némi kapaszkodót a magány fiziológiai hatásairól. A kutatás során mintegy 42 000 embernél végeztek proteomikai vizsgálatot. Ez a fehérjék teljes körű, összetett, minőségi és funkcionális vizsgálatát jelenti.
Fotó: ballyscanlon/Getty Images
Az elszigetelten élő, magányos embereknél kerestek felismerhető mintázatokat a fehérjék kombinációiban, és ezt hasonlították össze olyan emberektől gyűjtött adatokkal, akik normális szociális, társadalmi életet éltek.
A kutatás öt olyan konkrét fehérjét azonosított, amelyek közvetlen oksági kapcsolatban látszottak állni a magányossággal vagy a társadalmi elszigeteltséggel. Vagyis a kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a fehérjéknek a megemelkedett szintjét közvetlenül a magányosság okozza. Ennek akkor lett igazán jelentősége, amikor megnézték, az agyi régiók térfogata és az egyes fehérjék közötti kapcsolatot.
Csak negatív hatása van
A magányos embereknél kiemelkedő szintet mutatott egy olyan fehérje (ADM), ami fontos szerepet játszik a szimpatikus idegrendszer működésében, és befolyásolja a szervezet által adott stressz- és gyulladásos válaszokat. A magas ADM szint a test közérzetét szabályozó, kulcsfontosságú agyi régiók térfogatának csökkenésével is összefüggésbe hozhatók. Tehát mind fizikai, mind mentális állapotunkra negatívan hathat a tartós magány a tanulmány szerzői szerint.
Az új tanulmány társszerzője, Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint az eredmények meggyőző biológiai alapot nyújtanak a társadalmi elszigeteltség és az egészségügyi problémák közötti ismert összefüggéseknek. Szerinte a személyes interakciók létfontosságú elemei az egészséges emberi működésnek.
Forrás:
New Atlas
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Matthias Ritzmann/Getty Images
Írd be a keresett kifejezést