Life Erdős Norbert 2025. 01. 28.

Ismeretlen agyterületet fedeztek fel magyar kutatók

A felfedezés új utakat nyithat a szorongás és a depresszió, vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésében. A kutatás eredményeit a világ legrangosabb folyóirata közölte.

Agyunk folyamatosan fürkészi, hogy élményeink hasznosak vagy károsak számunkra, és ez a folyamat segít abban, hogy megfelelő döntéseket hozzunk. Veszély esetén segít a menekülésben, de kedvenc kávézóinkat is ennek köszönhetően tudjuk kiválasztani. Mindezek idegrendszeri háttere egy összetett folyamat, melyet számos ősi és magasabb rendű agyterület szabályoz.

Az emlősök agyában a laterális habenula (amely egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában. Ha a laterális habenula aktiválódik, az negatív érzelmeket vált ki, túlaktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben, ha a laterális habenula gátlódik, akkor pozitív érzelmeket válthat ki, ami fontos lehet az örömérzet kialakulásában vagy a hangulat zavarok kezelésében.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében Nyiri Gábor és csapta már 2019-ben azonosította az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejtpopulációt, amely rossz élmények során aktiválja a laterális habenulát. Azok a serkentő sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki.

A Science magazinban most megjelent tanulmányukban arról írnak, hogy felfedeztek egy másik, eddig ismeretlen laterális habenula célzó agyterületet.

Ennek működése ellentétes az előzővel, ugyanis ez a legnagyobb eddig ismert agyterület, amely csak tisztán gátlást biztosít a laterális habenula számára. Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, majd szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgálták egy svájci és más magyar kutatócsoportokkal közösen.

A kísérlet

A kutatók megtanították az egereknek, hogy azok hogyan tudják szabadon aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ehhez az állatoknak be kellett dugniuk az orrukat egy kis lyukba. A kutatók azt találták, hogy az egerek nagyon szerették ezt a feladatot, és igyekezték minél többször aktiválni ezeket a sejteket. Ez megmutatta, hogy az SVTg működése az állatoknak jó érzés. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy e sejteknek szerepe lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is.

A HUN-REN kutatói azt is kimutatták, hogy az SVTg aktivitása nem csak a pozitív élmények alatt, de a pozitív emlékek felidézésekor is fokozódik. Ugyanakkor az egerek azt is nagyon szerették, ha a kutatók közvetlenül, mesterségesen serkentették az SVTg sejtjeiket.

Sőt, kihívást jelentő helyzetben e serkentés szorongáscsökkentő hatást váltott ki, amelytől az egerek bátrabbak is lettek egy ismeretlen terep felfedezésében.

Ezzel szemben a fent említett sejtek gátlása az állatoknak rossz élményt és fokozott félelmet okozott, ezért azokat a helyeket, ahol az SVTg gátlását átélték, az állatok mindig elkerülték. Ezek a kísérletek igazolták, hogy az SVTg egyrészt segíti a jó élmények átélését és a motivációt, másrészt megakadályozza, hogy rossz élmények során az állat túlságosan féljen, esetleg pánikba essen.

Ezen agyterület felfedezése áttörést jelenthet mind az élményeink és döntéshozatalunk megértését célzó kutatásokban, mind pedig a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló célzott terápiák fejlesztésében.

Kép(ek) forrása: Getty Images