Ezzel a fajta stresszel nem lehet együtt élni

Kevéssé ismert tény, de a stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez történő alkalmazkodás kimerítheti a test erőforrásait, és fogékonyabbá teheti az embert bizonyos betegségekre.

A tudomány egységesen „pszichofiziológiai betegségeknek” nevezi azokat a testi rendellenességeket, amelyek kialakulásában az érzelmek központi szerepet játszanak. Korábban úgy vélték, hogy az ilyen betegségekben szenvedők nem is valódi betegek, ezáltal nincs is szükségük orvosi ellátásra. Manapság már pont az ellenkezője igaz, nagyon is komolyan kell venni a problémát!

Ez áll a háttérben

Azoknak a fiziológiai válaszoknak, amelyekkel a test válaszol a stresszkeltő eseményekre, közvetlen negatív hatásuk lehet a testi egészségre akkor, ha ez a fajta reakció huzamos ideig fennmarad. A szimpatikus idegrendszer hosszú időn át tartó túlzott izgalma károsíthatja az artériákat és a belső szerveket. Sőt, a stressznek közvetlen hatása lehet arra is, hogy hogyan tud megküzdeni az immunrendszer a betegségekkel.

Krónikus túlizgalom

A közbeszédben is jelen van az, amikor túlzott érzelmi megterhelésnél a szívproblémák kerülnek előtérbe. Ilyenkor mondjuk azt, hogy „lábon kihordott egy szívrohamot”. Ennek, bár viccesen hangzik, sajnos nagyon is van alapja.

A krónikus stressz okozta, hosszú időn át tartó túlzott izgalom szívkoszorúér-betegséghez vezethet. Ez akkor lép fel, amikor beszűkülnek vagy elzáródnak azok az erek, amelyek a szívizmokat látják el, és ez megakadályozza az oxigén és a tápanyagok áramlását a szívhez. Mindez a mellkasra és a felkarra kisugárzó fájdalomhoz vezethet. Amikor a szív oxigénellátása teljesen leáll, szívinfarktus következhet be.

Az erős stresszt jelentő munkát végző személyeknél nagyobb a kockázata a koszorúér-betegségeknek, náluk tehát fokozottan oda kell figyelni a stresszkezelésre.

Így károsítja az immunrendszert

Az immunrendszer limfocitáknak nevezett sejtek segítségével védi meg a szervezetet a fertőző mikroorganizmusoktól, és így meghatározza sérülékenységünket a fertőzésekkel, allergiákkal vagy autoimmun betegségekkel szemben. Stressz következtében alapvetően lecsökken a limfociták száma.

Mindezt kutatások is igazolták. 1985-86-ban például olyan özvegy férfiakat vizsgáltak, akiknek a felesége mellrákban hunyt el. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy a feleségük halálát követő hónapokban a vizsgált férfiak immunrendszerének válaszkészsége jelentősen lecsökkent és sokszor akár egy évig is megmaradt ugyanezen az alacsony szinten. Hasonlóképpen, egy másik vizsgálatsorozat eredményeképpen mindkét nemnél igazolták mindezt szétköltözés vagy válás esetén.

A túlzott, krónikus stressz tehát olyan betegségek kialakulását idézheti elő, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, beleértve a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, valamint a szívinfarktus kockázatának növekedését. Emellett gyomorégést, gyomorfájást, hasmenést, súlyosabb esetben pedig akár cukorbetegséget is okozhat, mivel a stressz hatására kortizol és adrenalin szabadul fel, amelyek emelik a vércukorszintet.

A krónikus stressz hatásait tehát mindenképpen enyhíteni kell, nem szabad legyinteni a következményeire!

HIRDETÉS

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!