
Magyarországon sokaknak magától értetődő, hogy az erős paprika az étkezés szerves része, és egy halászlé kapcsán komoly családi vitákba torkollhat a csípősen vagy nem csípősen kérdés. Közben a világ számos országában (különösen Latin-Amerikában és Dél-, illetve Kelet-Ázsiában) nem kérdés a markáns fűszerezés.
Ezzel szemben régóta nemzetközi gúny tárgya, hogy bár a britek számos, fűszerben gazdag területet gyarmatosítottak egykor, a tradicionális brit konyha meglepően sivár, ha erősebb ízekről van szó. Most azonban úgy tűnik, a fiatalok kulináris forradalmat indítottak. Egyre többen kapnak rá a csípős ízekre.
Egy friss, a Sprite italgyártó által végzett piackutatás szerint britek millió jöttek rá, hogy nem is olyan rossz, ha markánsabb ízek épülnek be a szigetország konyhájába. Különösen a fiatalok körében népszerűek a csípős ételek. A Z generáció (1995/1997 és 2010/2012 között születettek) 60 százaléka tartja magát „bátornak”, ha fűszeres ételeket kell kipróbálni, de az összes válaszadó körében is 40 százalék a bátrak aránya.
Ez jelentős növekedés az öt évvel ezelőtt készített hasonló felméréshez képest, ugyanis 28 százalékkal nőtt a markáns fűszereket bátran kipróbáló britek aránya. Ráadásul a britek hetente átlagosan 11 erősen fűszeres ételt fogyasztanak, szemben a néhány évvel ezelőtt mért nyolccal.
A kutatók emellett arra jutottak, hogy most már a britek több mint fele (53 százalék) aktívan választja a csípős ételeket, szemben a három évvel ezelőtt mért 42 százalékkal – ez tehát szintén jelentős emelkedés. Különösen a curry népszerű a britek körében, de a street food és a csípős csirkeszárnyak iránt is érezhetően nőtt a kereslet.
Végül úgy tűnik, a brit konyhát kritizáló viccek elérték a szigetország lakosságát is. Ma már britek 25 százalékát kifejezetten zavarja, ha valaki nagyon kevés fűszerrel készülő vagy natúr ételt rendel. Mi több, az ilyen fogásokat rendelők 46 százaléka mondta azt, hogy szokott „fűszerszégyent” érezni, vagyis kellemetlennek tartja, hogy nyilvános helyen nem kellően fűszeres ételt kér.
A cikk szerzője Bartha Ádám.