Tényleg egészséges gabonapelyhet reggelizni?

Gyakran halljuk, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, és bár ezzel kapcsolatban is egyre több vita van, az egyértelmű, hogy ha a reggeli mellett döntünk, nagyon nem mindegy, mit választunk. Sokan rajonganak a különböző gabonapelyhekért és müzlikért, miközben a tudósok egy része figyelmeztet, korántsem biztos, hogy ezek egészségesek. Érdemes tehát tisztázni: egészséges müzlit reggelizni?

Ha az alapoktól indulunk, látni kell, hogy a müzlik esetében felmerülő gabonafélék a perjefélék családjába tartozó növényekből származnak. Ilyen például a búza, a rizs, a zab, az árpa vagy a kukorica. Minden gabonafélének három fő alkotóeleme van. Az egyik a korpa külső rétege, amely rostokban, B-vitaminokban és nyomelemekben gazdag. A második az endospermium, amely keményítővel és fehérjékkel van tele, hogy támogassa a növényi embriót. Végül ott az embriót tartalmazó csíra, amely gazdag olajokban, vitaminokban és ásványi anyagokban.

Az egyik első ember, aki rájött, hogy a gabonaféléket reggelipelyhekké lehetne alakítani, John Harvey Kellogg amerikai orvos volt. Kellogg a szanatóriumi praxisa során különböző étrendekkel kísérletezett, és eközben szabadalmaztatta a granolát és a kukoricapelyhet. Ezek ma már annyira elterjedtek, hogy számos különböző változatuk kapható a piacon.

Life

Egyre népszerűbb kihagyni a reggeli érkezést

Az egészséges életmód hívei között egyre többen hagyják ki a reggelit, ami egyes szakértők szerint jót tesz a testünknek, míg mások épp az ellenkezőjét állítják.

Önmagukban ilyen növényi származékokat fogyasztani alapvetően egészséges. Manapság viszont ezeket a pelyheket iparilag készítik, és számos feldolgozási folyamaton mennek keresztül, mielőtt megérkeznek a boltok polcaira. Mi több, számos gabonát extrán ízesítenek, vagy különböző összetevőket adnak hozzájuk, mint a cukor, a só, a vitaminok és az ásványi anyagok. Gyakori az is, hogy gabonapelyheket végül megsütik vagy pirítják, hogy ropogós állagúak legyenek.

A kutatások eddig arra jutottak, hogy a vitaminokkal és ásványi anyagokkal extrán dúsított gabonapelyhek napjaink nyugati étkezési szokásai mellett előnyökkel járhatnak. Az USA-ban például a lakosság 53 százaléka fogyaszt rendszeresen ilyeneket, és egy tanulmány szerint ilyen dúsítás nélkül a gyerekek és serdülők nagy százaléka nem jutna elegendő mikrotápanyaghoz. Sok pehely rostban is gazdag, ami jelentősen támogatja a bélrendszer működését, és a szakemberek szerint ebből az emberiség jelentős része nem fogyaszt eleget.

A probléma a további hozzáadott elemekkel kezdődik, és ezen a ponton kezdenek figyelmeztetni a szakemberek. Számos gabonapehely ugyanis hozzáadott cukrot, sót, valamint egészségtelen zsírokat is tartalmaz. A British Heart Foundation például arra jutott, hogy 30 gramm cukormázas kukoricapehely 11 gramm cukrot tartalmaz, ami a maximális napi ajánlott cukorbevitel 12 százaléka az országban.

Illusztráció (Kép: Getty Images/SimpleImages)

Fontos kiegészítés, hogy nem minden reggeli gabonapehely egyforma. A bogyós gyümölcsökre épülő reggeliket és a granolát például a müzli egészséges alternatívájának tekintik, feltéve, hogy nem tartalmaznak túl sok hozzáadott cukrot.

Szintén népszerű reggeli választás a zabkása. Egy nagymintás kutatás alapján a rendszeres zabfogyasztás csökkentheti például 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, másrészt azoknál, akik naponta legalább 19 gramm zabot fogyasztottak, 24 százalékkal csökkent bármifajta halálok kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb zabot fogyasztották.

Következésképpen, a reggeli gabonapelyhek vagy a zabkása rendszeres fogyasztása számos előnnyel járhat, viszont nagyon fontos odafigyelni ezek összetételére és minőségére.