A Valiora Dinosaur Research Group magyar és román kutatói példátlan sűrűségű leletanyagra bukkantak a világhírű Hátszegi-medence nyugati részén. Bár a terület régóta ismert dinoszauruszairól, a csontok eddig csak elszórtan kerültek elő.
A most publikált, K2-es jelzésű lelőhelyen azonban négyzetméterenként több mint száz, összesen pedig több mint 800 gerincesmaradványt azonosítottak alig öt négyzetméternyi területen. A felfedezés részleteit a PLOS One folyóiratban tették közzé.

A csontok szinte egymáson feküdtek a rétegben. Fotó: ELTE Őslénytani Tanszék
Botfalvai Gábor, a kutatócsoport vezetője (ELTE Őslénytani Tanszék) elmondta, hogy a lelőhelyet már a 2019-es első terepbejárásuk során felfedezték: a patakmeder agyagos rétegeiben csillogó, fekete csontok azonnal intenzív ásatásokra ösztönözték a csapatot. Az elmúlt öt év munkája során kétéltűek, teknősök, krokodilok, repülő hüllők, emlősök és dinoszauruszok maradványait tárták fel.
A csontok kivételes koncentrációja egy kb. 72 millió évvel ezelőtti, szubtrópusi környezet drámai eseményeinek köszönhető.
Budai Soma (Paviai Egyetem) magyarázata szerint a heves esőzések okozta villámárvizek a tetemeket egy tóba sodorták, ahol a deltavidéken hirtelen lecsökkenő sodrás egymásra halmozta a maradványokat.
A lelőhelyről részleges csontvázak is előkerültek, amelyek két növényevő csoportot képviselnek:
A kutatók kiemelték: a maradványok megismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük a késő kréta kori európai dinoszauruszfaunák evolúciós folyamatait és korai összetételét.