Kikezdi a férfiasságod a stressz sötét oldala

„Nem a stressz öl meg minket, hanem a reakciónk rá” – mondta Hans Selye, magyar származású endokrinológus. Az orvostudomány alapvetően kétféle stresszt különböztet meg. Az akut gyorsan elmúlik, ilyen lehet például egy vizsga, állásinterjú, vagy fontos sportmérkőzés. A krónikus stressz viszont hosszabb ideig fennáll. Ilyet például a tartós munkahelyi konfliktus, párkapcsolati problémák vagy pénzügyi nehézségek okozhatnak. A krónikus stressz lassan alakul ki, de hatása tartósabb, ezért nem szabad elhanyagolni.

Ezért hat károsan

Hogyan hatnak a negatív események a szervezetünkre? A stresszre reagál a szervezet, ha nem így tenne, akkor valószínűleg már kihalt volna az emberiség. A folyamatért az autonóm idegrendszer szimpatikus ága felel, amelynek központi szereplője az agy (hipotalamusz, hipofízis), a mellékvesék. A stresszre adott reakció egy ősi, evolúciós túlélési mechanizmus. Ha a szervezet veszélyt érzékel, a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese (HPA) tengely aktiválódik. A hipofízis ACTH-t termel, amely fokozza a mellékvesekéreg kortizolkiválasztását. Ezzel párhuzamosan a szimpatikus idegrendszer hatására a mellékvesevelő adrenalint és noradrenalint bocsát ki.

Ezek a hormonok gyorsan megváltoztatják a szervezet működését: nő a pulzusszám és a vérnyomás, kitágulnak a pupillák, az izmok megfeszülnek, a keringés az izmok és a szív felé terelődik. A kortizol hosszabb távon biztosít energiát, például a vércukorszint növelésével. Rövid távon ez a rendszer a túlélést segíti, tartós stressz esetén azonban az immunrendszer gyengüléséhez és egyéb egészségkárosodáshoz vezethet.

Online privacy violations. Big brother is behind you. Several TVs against a neon wall.

Készenléti üzemmód

Rövid ideig tartó stresszhelyzet esetén ez teljesen rendben van és érhető. Hosszú távon azonban a test ebben a készenléti helyzetben marad. Az állandó magas kortizol- és adrenalinszint kimeríti a mellékveséket, felborítja a hormonális egyensúlyt és szisztematikusan károsítja a test különböző rendszereit. A szív- és érrendszer állandó terhelés alá kerül, ráadásul az agy is strukturális változásokon mehet keresztül. Ezek mind hozzájárulhatnak a hosszú távú egészségi problémák kialakulásához.

A tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, ezek károsítják az érfalakat. Ez a károsodás ideális táptalajt biztosít a koleszterin és más zsírok lerakódásához, ami érelmeszesedés kialakulásához vezethet. Ennek következtében szűkülhetnek az erek, illetve nőhet a vérrögök kialakulásának kockázata, ami szívinfarktushoz, vagy stroke-hoz vezethet. Paradox módon a kortizol gyulladáscsökkentő hatása a gyulladásos folyamatok fokozódását eredményezheti, mivel idővel a sejtek rezisztensekké válnak a stresszhormonnal szemben.

Diszkomfortérzés lenn

A stressz jelentős mértékben befolyásolhatja a reproduktív szervek működését mind a férfiaknál, mind a nőknél. Égő érzés vizeléskor, vagy az alhasban lévő szervek feszülésének érzete azok közé a tünetek közé tartozhat, amit a stressz is okozhat. Honnan tudjuk mikor melyikre kell gyanakodni?

A baktérium okozta fájdalom általában gyulladásos jelekkel (sötétebb színű vizelet, láz) jár, míg a stresszhez kapcsolódó érzés inkább idegi és izomeredetű, átmeneti, gyakran vizelési gyakoriság- vagy sürgősségérzéssel társul. Férfiaknál a stressz csökkenti a tesztoszteronszintet, ami alacsony libidóhoz és erekciós zavarokhoz is vezethet. A stressz ezenkívül negatívan befolyásolhatja a spermiumok termelődését is, ami szintén termékenységi problémákat okozhat. Nem jó tehát ignorálni, mert akkor lassacskán felemészti az embert, vele együtt pedig a férfiasságot is.

A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!