Ezért jobb, ha csak a filmekben látsz vért

Egészen valódinak tűnik, de köze sincs az igazihoz. Kevéssé ismert tény, de a horror- és akciófilmekben nem valódi vért, még csak nem is festéket használnak. A legtöbbször a kukoricaszirup és az ételfesték kombinációjából kevert löttyöt vetik be a filmesek, mivel az egyfelől természetesnek hat, másfelől pedig nem irritálja a bőrt. Egyes jelenetekben azonban szükség lehet ehető és mosható művér használatára. A filmesek munkája tehát kifejezetten mentes a valódi vértől, a látvány azonban, amit előidéznek, akár vérfagyasztó is lehet.

Ősi ösztönök

Ennek evolúciós okai vannak. Agyunk ősi okok miatt reagál erősen a vér látványára. A vér nemcsak egy folyadék számunkra, hanem egy biológiai riasztórendszer jelzése. A félelem vagy enyhe rosszullét érzése ilyenkor teljesen természetes. Éppen ezért nem szabad kifigurázni azokat, akik nem tudnak végignézni a moziban egy horrorfilmet, vagy azokat, akik nem bírják a látványát. De mi van akkor, ha a saját vérünket látjuk?

Kivel nem fordult még elő életében, hogy megvágta az ujját, amelynek hatására apró vércseppek bukkantak elő? Ilyenkor automatikusan bekapcsol agyunk félelemközpontja, az amygdala, amely azonnal riasztást küld a szimpatikus idegrendszernek, hogy baj van. Ennek hatására nő az adrenalinszint, gyorsul a pulzus, nő a vérnyomás és megfeszülnek az izmok. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a test felkészül a cselekvésre. Van, akinél paraszimpatikus túlműködés lép életbe a saját vér látványa láttán, amit a szakirodalom hemofóbiának nevez. Ez akár ájulással járó sokk is lehet. A világ népességének kis része, alig 3-4%-a szenved ettől a problémától.

Cselekedni kell

Mi történhet, ha vécézés után fedez fel valaki egy kis vért a vécépapíron? Ez az úgynevezett pecsételő vérzés a hátsónk tisztításakor jelenhet meg. Pánikra semmi ok, de annyi bizonyos, hogy olyan tünetről van szó, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Úgy is fogalmazhatnánk, olyasmi ez, mint amikor olajfoltot fedezel fel a kocsid alatt. Sok kérdést vet fel és szinte biztos, hogy szakemberre lesz szükséged a probléma megoldásához.

A fent leírt okok miatt a friss vér látványa cselekvésre készteti az embert. Aki a harmincas évei végén jár, esetleg nemrég töltötte be a negyvenet, az szinte biztosan előveszi az okostelefont és rákeres, mi lehet a baj. Pontos diagnózist ugyanakkor egy proktológus tud összerakni, éppen ezért nem szabad meggondolatlanul öndiagnózist felállítani. Ez az egészen hétköznapi dolog aztán egy komoly mentális reflexet indíthat be, egy olyan gondolkodási torzítást (úgynevezett katasztrofizálást), amikor az ember automatikusan a legrosszabb forgatókönyvet kapcsolja be az agyában. Ez azonban csak növeli a szorongást, rontja a döntéshozatalt és felesleges stresszt okoz.

Ők vannak célkeresztben

A pecsételő vérzésért a legtöbbször a külső aranyér tehető felelőssé, ami meglehetősen gyakran előfordul olyanoknál, akik ülőmunkát végeznek. Lehet szó mozigépészekről, információs pultnál dolgozókról, de az irodisták is az aranyér célkeresztjében lehetnek.

Ennek elsősorban anatómiai okai vannak: a hosszan tartó ülés során a medencefenék izmai túlságosan ellazulnak, aminek hatására a végbél körüli vénákra nagyobb nyomás nehezedik. A végbélkörnyéki vénákból nem tud elég gyorsan visszaáramolni a vér, ezért egyfajta tágulat alakul ki. Ennek következtében az ezen a környéken található erek kidudorodhatnak és sérülékennyé válhatnak. Egy esetlegesen előforduló székrekedés csak ronthat a helyzeten, mert ilyenkor a hasprés csak növelheti az amúgy is megnőtt nyomást.

Drámára tehát nincs ok, ha a vécépapíron piros foltok jelennek meg, de abban biztosak lehetünk, hogy ott nem filmes művérről van szó. Az életünket mi alakítjuk, nem pedig a forgatókönyvírók. Tegyünk meg mindent azért, hogy a probléma felbukkanását happy end kövesse!

HIRDETÉS 

 A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!

Ez még érdekelhet

Life

Ezért ne telefonozz a vécén