Innen tudod, mi az, amikor már árt a stressz

A jó stressz (másnéven eustressz) az a fajta hatás, ami előrevisz. Ilyenkor az embert a célok mozgatják és izgatottságot érez minden egyes alkalomnál, amikor tesz érte. Ilyenkor a tested ugyan aktív, de nem túlterhelt. Szellemileg a fókuszod élesebb, a gondolkodásod tiszta. Ez pedig jobb teljesítményre sarkall. A jó stressz további feltétele, hogy időben behatárolt legyen: lehet szó egy vizsgáról, egy fontos fellépésről, vagy eseményről (például esküvő), de fontos, hogy előbb-utóbb eljön az az időpont, amire olyan nagyon készülsz. Utána pedig gyorsan és könnyen visszaállsz a nyugalmi állapotba.

Amikor nem jó

A rossz stressz (ún. distressz) egyáltalán nem kedves fajta. Folyamatos feszültséget okoz, rontja az alvásminőséget, ingerlékennyé, feszültté és türelmetlenné tesz. Sajátos velejárója, hogy érzelmi kilengéseket okoz, megéled az érzelmi skála alját és tetejét is rövid időn belül.

A test ebben a folyamatban már nem tud regenerálódni, mert a stressz állandósult. Hatására számtalanszor tapasztalhatsz szapora pulzust, mellkasi szorítást, illetve gyomorpanaszokat. A teljesítményed a rossz stressz hatására romlik, nem pedig javul. És akkor sem múlik el, amikor már nincs ok rá. Például véget ért a kellemetlen helyzet, kijöttél a fárasztó megbeszélésről, nincs tovább min idegeskedni. A rossz stressz sajátos velejárója, hogy kontrollálhatatlanná válik, egyszerűen kimeríti, enerválttá teszi az embert.

Honnan tudjuk hol a határ?

Ezt a kérdést gyakran tesszük fel, ha a pörgés már napok óta az életünk része. De olyankor is nehéz eldönteni, amikor egyszerre érik az embert pozitív és negatív hatások az életben, ráadásul ezek a legtöbbször intenzívek. A határ nagyon vékony, de az átbillenés ott történik meg, amikor már akkor sem tudsz kikapcsolódni, amikor igazán szeretnél. Ha úgy döntesz, hogy most leparkolsz és megnézel egy filmet, vagy elolvasol egy könyvet, de ekkor sem találod meg a békét, hanem a szervezeted újra pánik üzemmódba kapcsol, akkor átbillentél.

Ilyenkor a rossz, katasztrofizáló gondolatok tovább pörögnek és nem hagynak nyugodni. A feszültség állandósul, aminek testi tünetei is jelentkezhetnek. A pulzus pihenés közben is magas lehet, egyfajta kísérőtünetként pedig fejfájással találhatod magad szemben. Ez az az állapot, ami hosszú távon rombolja például az immunrendszer működését, aminek következtében kevésbé leszel védett a betegségekkel szemben. Egy enyhébb nátha is két vállra fektethet.

Ez a tartós aktiváció az, ami hosszú távon a szervezet működését számos területen rombolja: rontja az alvást, a hangulatot, negatívan befolyásolja a hormonális és anyagcserefolyamatokat, vagy amint már említettük, az immunrendszert. Mihelyst ezt érzed, meg kell tenned a szükséges lépéseket a krónikus stressz csökkentése érdekében.

Kezdetnek jöhetnek a hagyományos dolgok, a hétköznapi apróságok – az egészséges étkezés, heti többszöri tudatos testmozgás, a társas kapcsolatok ápolása, esetleg egy hobbi –, amelyeket be tudsz építeni a mindennapjaidba.

HIRDETÉS

Ez még érdekelhet

Life

Innen tudod, mi az, amikor már árt a stressz