A leghosszabb űrutazására indul az emberiség ma
Az emberiség a hidegháborús űrversenyben az Egyesült Államok Apollo-programjának keretében jutott el első ízben idegen égitestre, a Holdon 1969. július 20-án landolt az Apollo-11 leszállóegysége, melyből aztán előbb Neil Armstrong, majd Edwin „Buzz” Aldrin is égi kísérőnk felszínére lépett.
Armstrongék küldetését még további hat Apollo-misszió követte – ebből öt landolt, az Apollo-13 viszontagságos, félresikerült útját a filmből mindenki ismeri –, majd az 1972. decemberében lezajlott Apollo-17-es repülést követően évtizedekre „békén hagytuk” a Holdat, az emberes űrutazás nagyjából az Föld körüli pályára, a különböző űrállomásokraa korlátozódott.
A Föld kísérője az elmúlt évtizedben került újra fókuszba, immár nem pusztán politikai és tudományos célokkal, hanem gazdasági megfontolásokból is, az elmúlt években az USA mellett az Európai Űrügynökség (ESA), Oroszország, Japán, Kína és India is különböző, kisebb-nagyobb sikereket és kudarcokat hozó programokat (szondás kerüléseket és landolásokat) bonyolított, ám az emberes visszatéréshez talán még mindig az Egyesült Államok áll legközelebb az Artemis-programmal.
Bár az eredeti tervekhez képest igen jelentős késésben van – korábban már 2024-re emberes landolást céloztak –, az Artemis I még 2022 novemberében eljutott a Holdig, még pontosabban megkerülte azt a legénység nélküli Orion-kapszulával (amely az Apollónál használt modul koncepciójának 21. századi, tágasabb, modernebb újraalkotása), és ha minden jól megy, a mai napon (április 1-jén) ottani idő szerint kora este, 18.24-kor – magyar idő szerint 2-án fél egy előtt nem sokkal – az SLS rakétarendszerrel útnak indul az Artemis II is, immár emberekkel a fedélzetén, hogy újra megkerüljék a Holdat.
A múltat és a mostani küldetést illető további adatokat és érdekességeket nézd meg az alábbi galéria átlapozásával!
10 fotó
Ha az Artemis II teljes sikerrel jár, a NASA az Artemis III keretében már az emberes holrdaszállást célozná, de miután a tudományos-mérnöki kétségek ellenére, vélhetően pusztán politikai-gazdsági-haversági okokból erre a célra kiválasztott Elon Musk-féle Space X sehol sem tart az inkább sci-fi-képregények oldalaira illő Starshipjével, egyelőre bizonytalanság övezi az új landolóegységet, melyre több, az Apollónál már bevált koncepciókra építő gyártó is rendelkezik alternatív elképzeléssel. 2027 lenne az álomdátum, de előfordulhat, hogy még jó néhány évig nem tapossa csizma a Hold porát – hacsak nem lepi meg az egész világot Kína egy sikeres emeberes landolással, amit most nem mernénk kizárni.
Az Artemis II indítását – és jó esetben a küldetés további közvetítését is – itt követhetik élőben az érdeklődők:
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: NASA/Sam Lott
Írd be a keresett kifejezést