Száz éve egészen másképp nézett ki a nőnap, mint ma

Március 8. – a virágboltok örvendenek, a csokrok ezerszám indulnak el a címzettekhez, mivel 1975 óta világnapról van szó, felszólal az ENSZ-főtitkár, és hasonlóan tesz megannyi vezető, politikus, társadalmilag kiemelkedő alak. 

De hogy indult mindez? 

Mivel a XX. század során sok esetben politikai célok szerint alakított mozgalomról van szó, így az értelmezése, a hozzá kötött eseménysor is változó. 

Az eredetmítosz is ellentmondásos. Az ünnep eredetének egyik elterjedt változata szerint 1907-ben hozták létre, hogy megünnepeljék a New York-i női ruha- és textilmunkások brutálisan elfojtott tüntetésének 50. évfordulóját. Egyetlen gond akad ezzel a történettel: sem az 1857-es tüntetés, sem az 50. évfordulós megemlékezés nem biztos, hogy valóban megtörtént.

Sőt, az 1980-as években felmerült kutatások szerint az eredetmítoszt az 1950-es években találták ki az Egyesült Államokban, a hidegháború idején tett erőfeszítések részeként, hogy a nemzetközi nőnapot elválasszák szocialista gyökereitől. 

Indulásakor ez a mozgalom egyértelműen szocialista megmozdulás volt, és erről már akadnak pontos adatok. 

1913 körül az Egyesült Államokban. Az elsődleges cél ekkor a nők választójogának kiharcolása volt (Fotó: Paul Thompson/Topical Press Agency/Hulton Archive/Getty Images)

Amerikából indult és gyorsan elterjedt

A legelső nőnapi megmozdulás 1909-ben történt New Yorkban, február 28-án. A szervező amerikai szocialista párt vasárnapra tette a rendezvényt, hogy a dolgozó nők is részt tudjanak venni. Több helyszínen vonultak komoly tömegek, aminek híre Európába is eljutott, így ott is megszületett az igény hasonló megmozdulások szervezésére. 

Az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente tartsanak világszerte nőnapot.

Európában 1911. március 19-én tartották az első nemzetközi nőnapot,  amely kontinensszerte több mint 1 millió embert vonzott a gyűlésekre. Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban a tüntetéseken – amelyeken sok férfi is részt vett – a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt. 

Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot

Az első világháború kitörésével a legtöbb társadalmi reform megakadt, de a nők továbbra is tüntettek a nemzetközi nőnapon.

Végül ez a nap a háborús évek viharában, Oroszországban vetette meg a lábát. Az 1917-es februári forradalom tömegtüntetésein nagy szerep jutott a nőknek, a fronton harcoló katonákért ők vonultak utcára, és követeltek “békét és kenyeret”. 

Oroszország, 1917. március 8. a Gergely-naptár szerint, a javarészt nőkből álló tömeg az I. világháború befejezéséért és a cári rendszer ellen tüntet (Fotó: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images)

Az események beindította láncreakció nyomán megdőlt a cári berendezkedés, a bolsevikok jutottak hatalomra, ami finoman szólva is radikális változásokat hozott az orosz emberek életében. Többek között 1918-ban áttértek a Julianus-naptárról a Gergely-naptárra (szó szerint utaztak a jövőbe, 1918. január 31-e után február 14-e következett). Így amikor 1922-ben, a tüntetés tiszteletére nemzeti ünneppé nyilvánították a “”nőnapot” az már nem február 23-ra, hanem március 8-ra esett. 

Tehát a március 8. dátum szegről-végről Lenin, és a szovjet vezetés első forradalmi intézkedései miatt maradt a nemzetközi nőnap globálisan elismert világnapja. Az ünnepnapot a szovjet nyomás hatására természetesen kizárólag ezen a napon tartották meg minden évben a szocialista blokkhoz tartozó országokban, és így ezt vették át a világ többi részén is, amikor 1975-ben az ENSZ közgyűlése napirendre vette a kérdést.

Nőnap Párizsban 1982-ben (Fotó: Daniel SIMON/Gamma-Rapho Getty Images)Ebben az évben az ENSZ közgyűlése a nők nemzetközi évének elismeréseként március 8-át a nemzetközi nőnapként kezdte ünnepelni. 2014-ben már több mint 100 országban ünnepelték, és több mint 25 országban hivatalos ünneppé nyilvánították.

Az évek során azonban a nemzetközi nőnap megünneplése globálisan eltolódott az eredeti mozgalom politikai gyökereitől. A jogegyenlőségi küzdelem helyét nemes gesztusok vették át, transzparensek helyett virágok, apró figyelmességek tisztelegnek a jogaikért harcoló nők előtt.