Ha egyedül szeretnél lenni, elvonulva a világ minden bajától, keresve sem találhatnál jobb helyet a Nemo-pontnál. Ez a Csendes-óceán déli részén található hely bolygónk azon földrajzi pontja, mely a legtávolabb fekszik bármelyik szárazföldtől. A hozzá legközelebbi szárazföld ugyanis a 2688 km-re északra fekvő Ducie-szigetek, de ilyen messze van tőle északkeleti irányban a Húsvét-szigetek is, valamint délre az Antarktisz is.
Nincs itt semmi más, csak sós víz, amíg a szem ellát a 22 405 411 km² kiterjedésű területen. A terület olyan messze van mindentől, hogy gyakorlatilag lehetetlen ide eljutni: élő ember akkor kerül a legközelebb az 1992-ben meghatározott ponthoz, amikor elrepül felette a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén – az asztronauták ekkor körülbelül 400 kilométerre közelítik meg a Nemo-pontot, ahol a becslések szerint 4000 méter mély az óceán.
Nincs itt tehát semmi a rengeteg vízen kívül, épp ezért senkit sem zavar, ha célzottan ide potyog ez-az az űrből – gondolták és a mai napig gondolják azok, akik a fölöslegessé vagy veszélyessé váló űreszközöket visszavezetik a Földre. A Nemo-pont környéke az utóbbi fél évszázadban űreszköz-temetővé vált, 1971 és 2016 között 263 kisebb-nagyobb űreszköz csapódott be ezen a területen. Itt belefér a röppálya eltévesztése is, tekintettel arra, hogy minden ember által lakható terület távol esik a ponttól.
A Nemo-pont eddigi legnagyobb űrszemete a Mir-űrállomás volt a maga 142 tonnás tömegével, mely még 2001-ben tért vissza a Földre.