Meglehetősen szerteágazó, miként definiálhatjuk a művészetet, különösen a mai világban. Maurizio Cattelan olasz származású művész esetében már az is belefér, ha egy banánt szigetelőszalaggal a falhoz ragasztunk. Ez annak ismeretében nem meglepő, hogy Cattelan mindig is a szatirikus irányt képviselte a populáris kultúrában, és ez gyakran ehhez hasonló, provokatív műalkotásokat szül.
Egészen múlt hét csütörtökig különösebb fennakadás nélkül meg lehetett tekinteni legújabb kiállításán a finoman szólva sajátos, de ikonikus kompozíciót a szöuli Leeum Múzeumban, ekkor azonban a nemzeti egyetem egyik hallgatója lekapta a falról, és elfogyasztotta a banánt. A fiatalember – aki nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta a „mindent szemnek, semmit a kéznek” íratlan szabályát – miután megette a banánt, a héját elegánsan visszaragasztotta a falra. Sanszos, hogy ő is hírnévre vágyott.
„A tanuló azt mondta a múzeumnak, megette, mert éhes volt” – nyilatkozta a múzeum szóvivője a CNN-nek, megerősítve, hogy nem tesznek jogi lépéseket a diákkal szemben. „Hirtelen történt minden, így nem tettünk különösebb intézkedéseket. Értesítettük az esetről a művészt, de semmit sem reagált rá.”
A dél-koreai tanuló a KBS helyi csatorna megkeresésére reagált a történtekre. Az ő olvasatában „egy modern műalkotás megrongálása műalkotásként is értelmezhető”, és azt hitte, „érdekes lesz” az akciója, majd feltette a kérdést: „Nem azért ragasztották oda, hogy megegyék?”
Nagyobb visszhangot azután kapott a nyilvánosságban a Komikus (Comedian) néven ismert „műalkotás”, amikor 2019 decemberében 120 ezer dollárért, az akkori árfolyamon hozzávetőlegesen 36 millió forintért cserélt gazdát az Art Basel Miami Beachen, ráadásul annak két másik példánya is hasonló összegért kelt el. Tavaly még egy komolyabb jogi hercehurca is kialakult a banános kompozíció körül, Joe Morford kaliforniai művész ugyanis azt állította, Cattelan az ő, 2000-ben készült, Banán és Narancs című művét másolta.
Meg kell hagyni, az amerikai alkotó szintén a falra ragasztotta a gyümölcsöket, igaz, az a fal zöld volt. Állítása szerint Morford még jóval azelőtt regisztrálta a művét a szerzői jogi hivatalnál, hogy Cattelan előrukkolt volna a sajátjával. Ezzel szemben Cattelan jogi képviselői azzal érvelnek, hogy Morford nem rendelkezik érvényes szerzői joggal a műalkotás egyes elemeire.
Bármennyire is azt gondolta a dél-koreai egyetemi hallgató, hogy a műalkotás megrongálása is műalkotásnak minősülhet, valójában ő sem találta fel a spanyolviaszt. 2019-ben egy kísértetiesen hasonló eset fordult elő Cattelan művével. Igaz, négy évvel ezelőtt egy előadóművész, David Datuna elsősorban azért szedte le a falról a banánt, hogy önmagát népszerűsítse, noha tisztában volt vele, mennyit ér a gyöngyszem.
Videóját mintegy 250 ezren tekintették meg az Instagramon, de csakúgy, mint most a dél-koreai diák esetében, vele szemben sem tettek jogi lépéseket.
Cattelan kiállítását azonban nem szabotálta a különös incidens, a múzeum dolgozói ugyanis később friss banánra cserélték a héjat. A művész kérésének eleget téve 2-3 naponta egyébként is friss banánt ragasztanak a falra, és sem a lecserélt, sem pedig az új példányok nem eladóak. Cattelan kiállítása egészen július 16-áig várja a látogatókat a dél-koreai fővárosban.