Stressz: jó hatása is lehet

A stressz a jelenkori ember életének velejárója, amelyet nem kerülhet el. A havonta érkező számláktól kezdve a munkahelyi teendőkön át a vezetésig számos dolog válthat ki az emberből olyan biológiai reakciókat, amelyeket ezzel a névvel illetünk. A stressz, mint reakció azonban nem feltétlenül negatív dolog, még ha sokan a szó hallatán egyből erre gondolnak is.

Nem minden stressz rossz?

A rövid válasz: nem, nem minden stressz rossz. Ez segítette túlélni az ősembereket is vadászat közben, de ez segít nekünk is például elkapni a levegőben egy leejtett poharat. A jó stressz jellemzője, hogy rövid ideig tart, inspirálja, motiválja az embert, segít az energia fókuszálásában, illetve a teljesítményünk időszakos javításában.

Ezt érezhetjük akkor is, amikor valakivel először megyünk randizni, vagy ha éppen játszunk valakivel, legyen szó akár társas-, akár videojátékról. A jó stressz segít és motivál abban, hogy elérjük rövid távon kitűzött céljainkat, összességében pedig boldogabbak és egészségesebbek leszünk tőle – igen, ez nem elírás, a jó stressz pozitív hatással van az immunrendszer működésére is.

Hol a határ?

A jó stressz rövid ideig tart és gyorsan elmúlik. Ekkor visszalassul normális üteműre a szívverés és a légzés, az izmok pedig ellazulnak, és semmiféle negatív következményt nem szabad az embernek tapasztalnia. Ha ez ebben a formában nem teljesül, akkor beszélhetünk rossz stresszről.

Mitől rossz a rossz stressz?

Ha pusztán a biológiai folyamatokat nézzük, ugyanaz történik jó és rossz stresszes helyzet megélésekor a szervezettel. A legnagyobb különbséget az időtényező jelenti: az, ami rövid távon jó hatással van ránk, hosszú távon kimerít és lefáraszt. Kicsit olyan ez, mint az autózás: bármelyik autóval mehetünk rövid távon padlógázzal, de ha hosszan csináljuk ezt, a technika előbb-utóbb megadja magát, amikor a leggyengébb pont nem bírja tovább a terhelést.

A rossz stressz lehet rövid ideig tartó is: itt a különbség a testünk stresszre adott válaszreakciójában mutatkozik meg. Egy balesetveszélyes szituáció például negatív hatásokat is kiválthat.

Hogyan ismerjük fel a rossz stresszt?

Ha figyelembe vesszük azt, hogy napjainkban milyen sok stresszor, vagyis stresszreakciót kiváltó dolog vesz bennünket körbe, nem túlzás azt állítani, hogy folyamatosan a megnyugvásra, a normál állapot visszaállítására törekszünk – igaz ez a jó és a rossz stresszorok esetében egyaránt. A rossz stressztől azonban általában véve nehezebb megszabadulni, és ha ez nem megy, elkezdenek jelentkezni a testi tünetek.

A krónikus stressz következményei között emlegethetjük a fejfájást, az álmatlanságot, a súlygyarapodást, a magas vérnyomást és a szorongást.

Hogy ezeket pontosan mi válthatja ki, az egyénfüggő. Minden embernek máshol húzódnak a határai, ennélfogva számos stresszorra is igaz az, hogy egyesekre pozitív, másokra negatív hatással vannak. Vannak azonban olyan általános témakörök, amelyek a döntő többségből a rossz stresszt hozzák elő. Ezek közé tartoznak a pénzügyi kérdések, a munka, a meglévő egészségi problémák, illetve a családi veszteség, a gyász.

A rossz stressz csökkentéséhez vezető út első lépése természetesen a felismerés. Gyakorlatilag ez már fél siker, hiszen, ha tudjuk, hogy stresszben élünk, már könnyebb kideríteni, hogy mi lehet ennek az oka, majd megoldást keresni.

Ennek megfelelően lehet később aztán elindulni a rossz stressztől mentes élet felé, akár egyedül, akár külső segítség bevonásával.

HIRDETÉS