Ez a menetrend segíti a gyógyulásodat

A modern világ számtalan pozitív és negatív változást hozott az emberiség életébe az elmúlt évszázadokban. Utóbbiak közé tartozik az aranyérbetegség, amelyet a fejlett országok felnőtt lakosságának közel 50 százaléka megtapasztal élete során.

Hiába a statisztika, amely mutatja, milyen sokakat érint a probléma, a betegség még mindig tabutéma. Épp ezért sokan nincsenek tisztában azzal, mit jelent pontosan az aranyér. Mindenkinek van aranyere, így hívják ugyanis azt a visszérfonatot, amely minden egészséges ember végbelében megtalálható a végbélnyílás közelében. Aranyérbetegségről akkor beszélhetünk, ha tágulat keletkezik ebben a visszérpárnában.

Attól függően, hogy a végbél záróizmától merre helyezkednek el, külső és belső aranyérről beszélhetünk. Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, amelyek megnagyobbodhatnak, begyulladhatnak, vérezhetnek, néha kifordulnak vagy véralvadék képződhet bennük, és ilyenkor fájdalmassá is válnak.

Az érintett terület miatt nem szívesen osztják meg az emberek a gondjukat még szakemberekkel sem, pedig mint minden egészségügyi problémánál, itt is javasolt az orvosi konzultáció. Jellemzőbb inkább az, hogy azok, akik tudomást szereznek az aranyérről, saját kezükbe veszik a megoldást.

Az internet tele van számos életmódtanáccsal, amelyek segíthetnek az aranyérbetegség gyógyításában. A nem elég konkrét tanácsok tengerében azonban gyakran elvesznek azok a tippek, amelyek a kézenfekvő megoldást nyújthatják. Az általános közhelyekkel, mint a napi testmozgás, a megfelelő folyadékbevitel, illetve a rostban gazdag ételek fogyasztása, kis túlzással Dunát lehetne rekeszteni, viszont konkrét, követhető példa kevés található.

Mi összeszedtünk olyan példákat, amelyeket akár a hétköznapjainkba is át lehet ültetni, és ha az egyértelmű utasításokat menetrendszerűen követjük, akkor azok segítenek átlendülni a nehéz időszakon. A beosztás változatos formában tartalmaz egyebek között étkezési, sport- és kikapcsolódási javaslatokat, amelyek kiegészíthetik szokásainkat, és munka mellett is végezhetők. Táplálkozásunkból érdemes mellőzni a nehezen emészthető, túlságosan zsíros, illetve szénhidrátban gazdag ételeket. Ide tartoznak az állati zsiradékok, a zsíros húsok, a hidrogénezett növényi zsírok és az ezekkel készült ételek, a cukros üdítők, péksütemények, a finomított lisztből vagy azok felhasználásával készült dolgok, például a fehér kenyér vagy a rántásos főzelékek. Ezek helyett inkább rostban gazdag ételeket együnk, és olyan sportot válasszunk, amely kíméletes és nem súlyosbítja az aranyeret.

Első nap

Étkezés: reggelire mézes joghurtba kevert zabpehely, ebédre, nasinak szárított gyümölcsök, olajos magvak (diákcsemege), vacsorára főtt burgonya/héjában sült burgonya egy kis tejföllel.

Mozgás/életmód: egy óra ülés után 5 perc séta (minden nap), felpolcolt lábakkal pihenés otthon (fájdalmas, aktív tünetek esetén bármely nap előnyös).

Második nap

Étkezés: reggelire szárított füge néhány korpás keksszel, ebédre olívaolajos-citromos lencsesaláta, vacsorára párolt borsó buggyantott/főtt tojással.

Mozgás/életmód: dinamikus tempójú séta, de a futás kerülése.

Harmadik nap

Étkezés: reggelire erdeigyümölcs-turmix, ebédre natúr csirkemell kukoricasalátával, vacsorára falafel tepsis édesburgonyával, zöldsalátával.
Mozgás/életmód: úszás (haspréssel és súlyzóhasználattal járó gyakorlatok helyett).

Negyedik nap

Étkezés: reggelire korpakenyér-pirítós mézzel, ebédre párolt brokkoli rápirított sajttal, vacsorára rizibizi pirított tofukockákkal.

Mozgás/életmód: az érintett terület kímélése miatt a kerékpárt az aktív tünetek eltűnéséig érdemes hanyagolni, javasolt inkább az ellipszistréning.

Ötödik nap

Étkezés: reggelire narancsos-banános gyümölcssaláta mézzel ízesítve, ebédre céklasaláta rozskenyérpirítóssal, vacsorára párolt káposzta pirított csirkecombbal.

Mozgás/életmód: követve az eddigi javaslatokat, a gyógyulás előrehaladtával már beleférhet a kocogás, illetve a labdajátékok is közepes intenzitással.