Így nézne ki a betegségektől mentes úszó város
Évek óta az egyik leggyakrabban taglalt közéleti téma a globális felmelegedés kérdése: nem egyszer lengették be azt is, hogy a klímaváltozás hatására talán a Földet is el kell hagynia az emberiségnek. Egy japán startupvállalatnak viszont valami egészen más jutott az eszébe: a Dogen City nevű elképzelése lényegében az úszó városok jövőjét vetíti előre. Ugyanakkor az úttörő koncepció középpontjában nem csak a fenntarthatóság áll – mutatott rá cikkében a Robb Report.
Az úszó metropolisz terveiből ugyanis kiderült, hogy a világszínvonalú egészségügyi szolgáltatások Mekkájának szánják, ráadásul megelőzés szintjén is.
Az N-Ark elgondolása alapján a 390 hektáros városrész teljesen betegségmentes lesz, és egyszerre 40 ezer embert tud majd befogadni – ami az arányokat illeti: 10 ezren eleve ott laknának, a maradék 30 ezer fő pedig látogatókból, turistákból állna.
Hogy mit is jelent a betegségmentes város? A Dogen Cityben élők napi szinten telemedicinális, azaz telekommunikációs orvosi konzultációkon vehetnek részt, egészségi állapotukat pedig szenzorok, és vérminták genomelemzésének segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhetik, továbbá a robotsebészethez és gyógyszerkutatáshoz is hozzáférhetnek.
Fotó: N-Ark
Amellett, hogy a kör alakú település ellenálló lenne a természeti katasztrófákkal szemben, különböző közszállókat, orvosi kutatóközpontokat, élelmiszergyárakat, de még űrhajó-kilövőállomásokat is tartalmazna. Az N-Ark így oldaná meg a tengeri vállalkozások fenntartását, amihez elengedhetetlen tartják a politikai, üzleti és technológiai stratégiák összefonódását.
Három réteg, továbbá az ipari létesítmények alkotják a Dogen Cityt, aminek egyes területei más és más célokat szolgálnak. Az első egy lakható, önfenntartó tengeri falu, amely nemcsak az élő infrastruktúrát biztosítja, de elősegíti a mentális és fizikai öngondoskodást is. Gyűrű alakú kialakítása védelmet nyújt a cunamikkal szemben.
Fotó: N-Ark
A tenger alatt található az adatközpont, melynek hűtéséről maga az óceán gondoskodna, amivel az energiafogyasztást mérsékelnék. A harmadik, egyben utolsó réteg pedig a rakéták indító- és leszállóhelyeként funkcionálna, követve a SpaceX példáját.
Köszönhetően annak, hogy bizonyos funkcionális összetevőket és növényeket helyben, az innovatív, a tengervízre támaszkodó technológiát is bevetve termesztenének meg, évente akár 7000 tonna élelmiszert is előállíthat a projekt, ami mindemellett több mint 22 millió kW-nyi energiát is termelne a tervek szerint. Az viszont még a jövő zenéje, hogy hol és mikor valósulhat meg a koncepció.
Forrás:
N-Ark, Robb Report
Kép(ek) forrása:
N-Ark
Írd be a keresett kifejezést