Holnap indul a halálos bikafuttatás
“Fekete bikapata kopog Pamplona pepita kövén” – kicsit átírva a népszerű nyelvtörőt megidézhetjük a világ egyik legvadabb versenyfutásának pillanatképét. Ez a pamplonai bikafuttatás, ami idén sem marad el, a legbátrabbak ismét lélekszakadva futhatnak a legendás, őrült rohanáson.
Hemingway tette híressé
A vallási gyökerekkel rendelkező, napjainkban már kilencnapos ünnep a múlt században Ernest Hemingway révén vált világhírűvé. A Nobel-díjas amerikai író 1923-ban látta először a bikafuttatást (encierro), amelynek 1926-ban megjelent Fiesta (A nap is felkel) című regényében állított irodalmi emléket.
Műve felkeltette az érdeklődést a szokatlan látványosság iránt, amelyre ma már özönlenek az emberek. A kétszázezer lakosú Pamplona utcáit ilyenkor egymilliónál is több turista lepi el, akik
esznek-isznak, énekelnek, táncolnak, és gátlásaikat levetkőzve, féktelen mulatozással töltik a világ legőrültebbnek tartott fiesztáját.
A több évszázados tradícióval rendelkező eseményt a koronavírus-járvány miatt 2021-ben lemondták, de tavaly ismét megtartották.
A bikafuttatás menete évtizedek óta szinte változatlan. A kifejezetten bikaviadalokra tenyésztett állatokat a futtatás előtti éjszakán hagyományosan lábon hajtják át (encierrillo) a város közepén lévő karámokba. Reggel nyolc órakor rakéta fellövésével jelzik, hogy a karámból hat békés természetű ökör kíséretében (akik minden nap megteszik az általuk jól ismert utat) kiengedték a hat viadalra szánt, felajzott bikát.
Az 1930-as években még nem volt világra szóló esemény a bikafuttatás, de a halálos veszély ugyanúgy ott lebegett a résztvevők felett. (Fotó: FPG/Hulton Archive/Getty Images)
A hatmázsás kolosszusok előtt futók csupán egy összetekert újsággal “felfegyverkezve” rohannak végig az óváros kordonokkal védett, szűk utcácskáin. A bikaviadal-arénáig mindössze 875 métert kell megtenniük, de a három-négy percig tartó futás így is baleset-, sőt életveszélyes.
Futás alatt nincs szelfi!
A szabályok szerint a résztvevőknek tizennyolc évnél idősebbnek kell lenniük, alkoholt nem fogyaszthatnak, csak a bikával azonos irányba futhatnak, nem ingerelhetik az állatokat, és a futás alatt szelfik készítése is tilos.
A résztvevőknek erős idegzetre, gyors reflexekre és jó erőnlétre van szükségük, de nem árt, ha a szerencsével sem állnak hadilábon. A baszk ruhát viselő, tapasztalt helyiek, a mozók művészetnek tekintik a futást, komolyan edzenek, és indulás előtt Fermín szobránál énekelve kérik a szent áldását a néhány ezer fős tömegben azonban sok tapasztalatlan turista tolong, akik gyakran dorbézolással töltötték az éjszakát.
1910 óta 16 ember vesztette életét a szűk utcákon, legutóbb 2009-ben öklelt halálra egy bika egy madridi férfit, de a kisebb-nagyobb sérülések száma minden évben eléri a százat.
Az útvonal mellett 50 méterenként elsősegélypontokat állítanak fel, és húsz mentőautó is készenlétben áll. A bikafuttatás után kezdetét veszi a mulatozás, a vendéglátóhelyek kinyitnak, a futók bőséges reggelivel jutalmazzák meg magukat.
Egy csodás kép 1988-ból (Fotó: Gianni Ferrari/Cover/Getty Images)
Az arénába befutó bikák egymástól elkülönített karámokban várják sorsuk beteljesülését. A közel húszezer főt befogadó Plaza de Torosba este fél hattól díszes ruhába öltözött lovasok és az elpusztult állatok szállítására használandó lovas fogatok vonulnak be, és fél hétkor elkezdődik a nap másik nagy látványossága, a bikaviadal (corrida). Az estéket tűzijáték zárja, a magasra felrepülő rakétákat a város minden pontjáról látni.
Az állatok tenyésztésére egész ágazat szakosodott, minden istállónak saját logója van, bikáik jellemző tulajdonságai tenyészetenként különböznek. A miurai bikák veszélyesek és erősek, de az arénában nemes viselkedésűek, a Cebada Gagóból származók nyugtalanok és ingerlékenyek, a jandillaiak a legmerészebbek, futtatásuk mindig szenvedéllyel és drámával jár.
A fotók élesebbek, a résztvevők száma megnőtt, de a bikák maradtak (Fotó: Pablo Blazquez Dominguez / Stringer)
A macskaköves utcákon reggelenként végigdübörgő félelmetes bikák esténként már az életükért harcolnak, de alulmaradnak a szigorú koreográfia szerint küzdő, jól felkészült torreádorokkal szemben. A tömegeket vonzó bikaviadal, a “kegyetlen és veszélyes” hagyomány ellen egyre hangosabban tiltakoznak az állatvédők, de egyelőre nem látszik valószínűnek, hogy a közeljövőben betiltsák a Spanyolországban az ősi népünnepélyt.
Forrás:
MTI
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést