A betegséggel küzdők számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a gyógyszeres kezelés után visszailleszkedjenek a társadalomba. Ebben a rehabilitációs folyamatban tud segíteni az új eljárás, amelyet a Semmelweis Egyetem szakemberei dolgoztak ki. A VR-ToMIS (Virtual-Reality based Theory of Mind Intervention in Schizophrenia) névre keresztelt módszerrel a betegek úgynevezett „mentalizációs” készségét próbálják fejleszteni, ami a szakirodalom alapján az egyik legszorosabb kapcsolatot mutatja az életben való boldogulással.
A mentalizáció leegyszerűsítve az a képességünk, mellyel mások belső állapotát, érzéseit, gondolatait, vágyait értelmezzük. A szkizofrén betegek hajlamosak mások üzeneteit hibásan dekódolni. Például nem értik az iróniát, a metaforákat, vagy félreértenek bizonyos gesztusokat. Ugyan a szkizofrénia más aspektusainak VV-terápiás kezelésére már voltak kísérletek, ez az első olyan, mely kifejezetten az érzelemfelismerés javítását és a másik ember szándékának jobb megértését szolgálja.
A páciensek a foglalkozásokon egy úgynevezett VR-szemüveget viselnek, amelynek segítségével hétköznapi, valósághű helyzeteket élhetnek át, miközben a terapeuta által irányított ún. avatárral kommunikálnak. Ilyen lehet például egy vízparti séta, mely során az avatár a beteg segítségét kéri elveszett kutyájának kereséséhez. A terápia során egyebek mellett szimulálnak vakrandit, új lakótárssal összeköltözést, beszélgetést egy kávézó teraszán vagy éppen ismerkedést egy új munkatárssal.
A VR-ToMIS fejlesztése 2016-ban kezdődött, a módszer tesztelése pedig 43 beteg (22 aktív, 21 kontroll) bevonásával 2022-ben fejeződött be. A megkérdezett hozzátartozók csaknem 80 százaléka már közvetlenül a tréning lezárta után javulást érzékelt a betegek kommunikációs készségeiben. A VR-ToMIS foglalkozások után három hónappal pedig a javulás az életminőségben is mérhető volt, vagyis a tanult készségeket a betegek sikeresen be tudták építeni a mindennapi életükbe.
A virtuálisvalóság-terápiát az 1990-es évek óta használják a pszichiátriában nemzetközi szinten. Magyarországon 2005 óta foglalkoznak ezzel, szinte kizárólag a Semmelweis Egyetemen, például magasság- vagy repülésfóbia kezelésére. Ezeket a terápiás beavatkozásokat jelenleg még nem finanszírozza a társadalombiztosítás.