Ez a világ leghangosabb hangja, a fél bolygó hallotta

Tudod, mi volt a Föld valaha volt leghangosabb dolga? Nem, nem a szomszéd flexelése szombat reggel – bár kétségtelen, hogy az is kellemetlen tud lenni, de az egyenesen simogatás a fülnek a világ leghangosabb hangjához képest.

Mielőtt rátérünk magára az eseményre, érdemes azt tisztázni, hogyan is mérjük a hangerőt. A decibel (dB) fogalma valószínűleg mindenkinek ismerős lehet. A lélegzés például kb. 10 dB hangerejű, míg a könnyed eső 40 dB. Ez nem négyszeres különbséget jelent hangerőben, hanem ezerszerest, ugyanis a skála logaritmikus. A 10 és a 20 dB között tízszeres a különbség az utóbbi javára, ahogy a 20 és a 30 dB között is.

Egy porszívó 70 dB hangerejű, egy turmixgép pedig 90 dB-lel is működhet. A hazai fesztiválokon fellépő zenészeknél mindig 100 dB-re lövik be a hangerőt a szakemberek – ez különösen fontos, ugyanis magasabb szinteken már komolyabb halláskárosodást szenvedhet el az ember. 150 dB-es nyomás például már képes beszakítani a dobhártyát.

Ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk képesek hangosabb hangokat előállítani. Egy rakéta felszállásakor akár 180 dB-t is lehetne mérni, ha mellette állnánk. 194 dB már ahhoz is elég, hogy épületeket romboljanak vele.

Mindez azonban semmi az emberiség történelmének leghangosabb hangjához képest,

A feltételes mód indokolt, ugyanis mérőeszközök akkoriban még nem álltak az ember rendelkezésére. Visszaemlékezésekből és korabeli beszámolók alapján azonban kiszámolták, hogy nagyjából ekkora hangerővel szólt az indonéziai Krakatoa szigetén az, amikor felrobbant egy vulkán 1883. augusztus 27-én.

A Krakatoa egy 2011-es kitörésnél

Az eseményt legalább 50 különböző helyen hallották világszerte, még 4800 kilométerrel a kitörés helyszínétől is jelezték a robajt. Ez a hanghullám akkora erejű volt, hogy 3,5-szer kerülte meg a Földet, mire teljesen lecsillapodott. Utóbbiról vannak pontos feljegyzések is, ugyanis a korabeli barométereken 34 óránként fura nyomáskiugrások jelentkeztek öt napon át.

A Krakatoa robbanása nem csak az emberiség történelmének leghangosabb hangjáért volt felelős: halálos cunamikat okozott Hawaii és Dél-Amerika partjainál, az északi féltekén pedig több fokkal lehűlt a hőmérséklet a légkörbe kerülő, a nap fényét elhalványító hamu miatt. Egyes tudósok szerint ennek köszönhető Edvard Munch Sikoly-festményén a furcsa színekben pompázó égbolt is.

Edvard Munch Sikolya (Kép: Spencer Platt/Getty Images)