Augusztus 22-e fontos nap India történelmében, ekkor érte el a Csandraján-3 űrszonda a Holdat. Az ország programja ráadásul az első, ami a déli sark környékén szállt le, ebben így meg is előzték a világot.
Az űrszondáról lekapcsolódva a Hold felszínén egy Vikram nevű leszállóegység landolt, ehhez kapcsolódott a Pragján holdjáró is, mely mintákat gyűjtött, valamint víz nyomait kereste. Több fontos része is volt tehát a programnak, melynek gépei a napokban alvó üzemmódba léptek, miután a Hold azon része, ahol dolgoztak, árnyékba borult.
Egy új felfedezést is tett az indiai program, ráadásul nem is a holdjárónak köszönhető az eddigi egyedülálló észlelés:
Hasonló felszín alatti aktivitást eddig nem volt módja az emberiségnek megfigyelni vagy vizsgálni, azonban egy, a leszállóegységre szerelt szeizmikus tevékenységeket észlelő műszer figyelmét felkeltette valami. Ez a műszer kétszer is bejelzett: először augusztus 25-én, majd 26-án. Előbbit egyértelműen a közelben tevékenykedő holdjáró mozgásának nyilvánították, azonban a 26-ai adatok látszólag természetesnek tűnnek az Indiai Űrkutatási Szervezet közleménye szerint.
Még vizsgálják, hogy pontosan mi okozta a jeleket, de nincs abban semmi meglepő, hogy a Hold felszíne sem teljesen nyugodt. Belső szerkezete hasonló a Földéhez, azaz van magja, melynek külső része olvadt kőzetből áll: ezen “csúszkálgat” a bolygó külső része, ahogy ez a Földnél is van a kontinensek esetében.