Egy sörnél nemcsak az a fontos, hogy milyen eljárással készül, hanem az is, hogy miután palackozták, úgy fogyasszuk el, hogy a legjobb ízélményt okozza. Mert legyen az kraft- vagy nagyüzemi, hiába készítik gondosan a főzőmesterek, ha utána az autó csomagtartójából kivéve szisszentünk meg egy-egy üveggel, úgy melegében. A sörivás akkor lesz igazán jó élmény, ha az ital hőmérséklete megfelelő.
A hidegen felszolgált sör frissítőbb, több keserűséggel és pezsgőbb szénsavassággal bír, azonban túlhűteni sem szabad, mert az extrém hideg elnyomja a komló- és malátaízeket, csökkenti az aromát és hígabbnak érezzük tőle az italt. Kitöltés után, ahogy a sör melegszik, egyre testesebbnek érezzük, több aromát, több malátás édességet és több ízt kapunk. De túl sokáig várni nem szabad, szóval ne tartogassuk a pohárban órákig, ugyanis magasabb hőmérsékletnél csökken a keserűség és a szénsavtartalom, így oda a frissesség.
A klasszikus, erősebb, brit söröket érdemes úgymond “pincemelegen” fogyasztani (10-13 °C). Ezen a hőmérsékleten kapjuk a legjobb kortyérzetet anélkül, hogy elnyomnánk a komló ízét és aromáját.
A lágereket, APA-kat úgy tervezték, hogy “ropogósak” és frissítőek legyenek, kevés komló- vagy malátaízzel, ezért a hidegebb felszolgálás ajánlott. A búzasörökre ez fokozottan igaz, hiszen ott a citrusosság és a hűtés remek párost alkot.
A sörspektrum másik végén a sűrű, kávés, csokis jellegű, erős és sötét porterek és a stoutsörök vannak. Ezek annyira összetett ízekkel és aromákkal bírnak, amelyeket kinyírunk, ha nagyon hidegen fogyasztjuk őket. Mivel ezekben a sörökben kevésbé jellemző a szénsavasság, az sem gond, ha lassabban fogyasztjuk el őket, és esetleg túlmelegszenek. Itt nem kell kapkodni.
Ha nem tudunk meginni egy üveg vagy doboz sört egyszerre (mármint egyszerre), akkor inkább osszuk meg valakivel, mert a maradékot későbbre elrakni a legrosszabb, ami egy sörrel történhet. Mire újra kivesszük a hűtőből, már búcsút mondhatunk a szénsav és az aromák, ízek nagy részének.
A sörök nem reagálnak jól a szélsőséges hőmérsékeltekre, szóval ha berakjuk mondjuk a fagyasztóba, jó esély van rá, hogy “hűlési homály” alakul ki. Ilyenkor a sörben lévő fehérjék destabilizálódnak, és a sör tisztasága, átlátszósága csökken. Ez nem befolyásolja a sör ízét, csak kicsit zavarosabb lesz. Plusz a fagyasztóban nagy esély van rá, hogy a palack szétrobban, szóval inkább ne rakd mélyhűtőbe a söröket.
A másik véglet, ha a sör túlságosan felmelegszik (például egy forró autóban), az felgyorsítja az oxidációt, ami miatt a sör gyorsabban megromlik, és ismét fennáll a robbanás veszélye.