Most már ezt is a szádba tehetik a fogorvosok

A WHO Global 2022-es becslése szerint a szájüregi betegségek közel 3,5 milliárd embert érintenek világszerte, kétmilliárd ember szenved maradandó fogak,  és 514 millió gyermek szenved az elsődleges fogak szuvasodásától. A fogorvosi beavatkozásokra tehát nagy a kereslet, de mi várható a jövőben, a fejlődő technológia mit tartogat az iparág számára?

A Clinident Fogászati Centrum közleménye szerint a fogorvostudományban is egyre nagyobb teret hódít a digitalizáció, mint például a mesterséges intelligencia (MI), a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR) és a 3D nyomtatás. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a fogorvosok már az első körben még inkább személyre szabott kezelési tervet tudnak kialakítani pácienseiknek. Ez költségmegtakarítást jelent mind a fogorvosok, mind a betegek számára. A kiterjesztett valóság főként a fogorvostan-hallgatók új generációs választási eszköze lehet a jövőben, kulcsfontosságú szájápolási eljárások, köztük a rekonstrukciós technikák elsajátítására. Továbbá a fogorvosok virtuális ábrázolásokat készíthetnek a kezelési eredményekről rendelőikben. A kiterjesztett valósághoz hasonlóan a virtuális valóság is a fogászati ágazat oktatási szektorának nyújt segítséget.

A hallgatók VR-szemüveget viselhetnek és virtuális műtéteken vehetnek részt. Néhány évvel ezelőttig a CAD/CAM technológia (számítógép által tervezett és számítógép által elkészített folyamat) volt a fogtechnika legújabb vívmánya. Noha a CAD/CAM-et még ma is széles körben használják kulcsfontosságú eszközként a fogászatban, a 3D-nyomtatás digitális forradalommá vált, amelyet a fogászati ipar gyorsan átvett. Az elmúlt években a 3D-nyomtatás hatékonyabb és költségtakarékosabb módszernek bizonyult. A fogorvosok, fogtechnikusok és fogászati asszisztensek költséghatékonyan, személyre szabott fogászati eszközöket állíthatnak elő, a fogszabályozó-illesztők és implantátummodellek nyomtatásától például a koronákig.

A bioanyag-használat és a biokompatibilis anyagok alkalmazása egyre fontosabb szerepet játszanak a fogtudomány területén is. Az előrehaladó kutatások és fejlesztések révén az elmúlt években növekedett az érdeklődés a biokompatibilis anyagok iránt, többek között a cirkóniumimplantátum is bioanyagból készül. Az olyan biokompatibilis anyagok, mint például a cirkónium-oxid, széles körben elfogadottak az implantátumok készítéséhez, mivel kevésbé valószínű, hogy a szervezet nem fogadja be az anyagot.

A hagyományos fogászati implantátumokat általában titánból vagy titánötvözetekből készítik. A cirkóniumimplantátumok az utóbbi években váltak egyre népszerűbbé és elérhetővé, mivel egyre nagyobb lett az igény egy olyan megoldásra, amelyet a fémallergiások is használhatnak. Ráadásul a cirkónium alapanyag miatt az élettartama is hosszabb. Egyedileg készülnek, a digitális tervezésneknek köszönhetően a páciensre szabva. Ami pedig a közelmúlt egyik nagy fejleménye: a cirkóniumimplantátumot sugárkezelés alatt álló daganatos betegeknél is elkezdték alkalmazni.

A jövőben a fogorvostudományban várható további fejlesztések történnek majd az MI és AR alkalmazásával. A német Dental Tribune 2040-re számos számos új technológiát jósol, ilyen például fogászati chat, ahol az alkalmazás mesterséges intelligencián működő chatbotja fogadja a páciens előzetes panaszait.