A Frontiers in Psychology magazinban január 26-án megjelent kutatás megállapította, hogy a gépírással szemben a kézírás fokozza, erősíti az agyi kapcsolatokat, különösen azokban az agyterületeken, amelyek a tanulás és az emlékezet szempontjából fontosak. A kézírás során az agy különböző régiói közötti kapcsolódások összetettebbek, mint a gépelés során, ez pedig elősegítheti az új információk raktározását, így a tanulási folyamatot.
A kézírás által kiváltott fokozott agyi tevékenység segíthet az információk mélyebb feldolgozásában és megőrzésükben. Erre a következtetésre átfogó kísérlettel jutottak a kutatók. 36 alanyt mértek fel, mindenki harminc feladatot kapott, egy-egy szót kellett kézzel, illetve billentyűzettel leírniuk, a feladatok elvégzése során pedig a fejükre rögzített nagy felbontású EEG-érzékelők segítségével figyelték az agyi tevékenységeket. Minden szóra csupán 25 másodpercet kaptak, ennyi idő alatt többször kellett leírni a szavakat egymás után a megfelelő méréshez.
A gyűjtött adatok alapján kézzel írás közben sokkal jobban dolgozik az agy, több terület vesz részt a munkában, komplexebb a folyamat, mint gépelésnél.
Míg a billentyű lenyomása csak egy mozdulat, addig folyóírás során a betűt meg kell formálni, apró, precíz mozdulatokkal, ami az emlékezethez kapcsolódó területeket is aktiválja. Ezenfelül a kézírás javíthatja a helyesírási pontosságot, és elősegítheti a betűk felismerését és megértését, ami különösen fontos a fiatalok számára.
A kutatók kiemelik, hogy bár a digitális eszközök használata kényelmes és gyors, fontos, hogy az oktatásban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kézírás gyakorlását. A két világ előnyeit egyesítve kell élvezni, ha hosszú, több oldalas szöveget kell gyorsan leírni, jobb a gépelés, de tanórán, előadáson hasznosabb kézzel jegyzetelni.