Life Kovács Miklós 2024. 02. 09.

Zseniális fotó készült a Jupiter egyik holdjáról

A NASA által Naprendszerbe küldött Juno űrszonda elképesztő felvételeket készített a Jupiter aktív vulkánokkal is rendelkező Io holdjáról.

Tavaly év végén, december 30-án készítette felvételeit a Juno űrszonda, amikor pályája a legközelebb haladt az Io holdhoz. A Galileo misszió óta ez volt az első alkalom, hogy egy űrszonda ilyen közelségből vizsgálhatta meg az Io felszínét. A JunoCam kamera 15 km/pixeles felbontással, 4300 km magasságból örökítette meg az Io lávafolyamokkal teli, aktív vulkánokkal rendelkező felszínét. 

A képek visszasugárzása közel egy hónapig tartott, február elején érkeztek meg a NASA-hoz. Ezeket látva megérte a várakozás, ilyen részletességgel még sosem láttuk az égitestet.

Az Io a naprendszer kénköves pokla

Az Io a Jupiter legbelső és a Naprendszer negyedik legnagyobb – a mi Holdunknál épp csak egy kicsivel nagyobb – holdja, egyedülálló geológiai aktivitásáról ismert. Az űrszondák által gyűjtött adatok alapján az Io a legaktívabb vulkánikus test a Naprendszerben, több száz működő vulkánnal, amelyek folyamatosan átalakítják a felszínét. A hold extrém geológiai aktivitása a Jupiterrel való gravitációs kölcsönhatásnak köszönhető. Felszínén mintegy 400 aktív tűzhányó található. 

Ami még érdekesebb, és eddig nem figyelhettük meg ilyen látványos fotókon, az a Jupiterről visszaverődő napfény. A naprendszer bolygóiról általában olyan képeket kapunk, amelyeken az egyik, a Nap felőli oldal fényben úszik, a másik pedig koromfekete. Az Io esetén viszont nem ez a helyzet, a Jupiter közvetetten megvilágítja azt, és így nincs teljes sötétségben. 

Fotó: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Fotó: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

A NASA 2011-ben lőtte fel a Juno űrszondát, amely 2016 óta 38 naponként kerüli meg a Jupitert. A küldetés célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson a Naprendszer legnagyobb bolygójának keletkezésébe, szerkezetébe, atmoszférájába és környezetébe, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a Naprendszerünk és más bolygórendszerek megértésében.

Forrás: space.com
Kép(ek) forrása: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS I