A családi kutyáknál is van főnök
Csoportosan élő kutyák körében korábbi vizsgálatok már feltártak alá- és fölérendeltségre utaló viselkedésformákat és ezekre épülő kapcsolatrendszereket. Az ELTE etológiai tanszékének kutatói családi kutyák esetében is találtak olyan jeleket, miszerint a gazdájuk által feltételezett rangjuk összefüggésben áll bizonyos jellemvonásokkal.
A családi kutyák közötti rangsor kutatása azonban nehéz terep, a szakértők nem tölthetnek heteket a kiszemelt gazdák otthonában, hogy a kutyák viselkedését tanulmányozzák. Emiatt váltak népszerűvé a kérdőíves módszerek, ahol a gazdáktól gyűjtött információ alapján állapítják meg, melyik lehet a magasabb vagy épp alacsonyabb rangú eb.
A kérdőíves módszerek megbízhatósága azonban mindig vet fel kételyeket, az ELTE kutatói ezért kifejlesztették az úgynevezett DRA-Q nyolckérdéses módszert, melyben a gazdák a rang három dimenzióját jellemezhették a kutyák mindennapos viselkedése alapján: formális rang a behódoló viselkedések alapján, kompetitív rang az erőforrások körüli viselkedések alapján és vezetés/csoportvédelem jellegű rang. A kérdésekre adott válaszokból minden kutyára kiszámoltak egy rangsor-pontszámot. Ugyanakkor továbbra is kérdés maradt, hogy ez a pontszám mennyire tükrözi az együtt élő kutyák közötti dominancia-viszonyokat.
Ennek eldöntésére két viselkedéstesztet (játékbirtoklás és üdvözlés) végeztek el azokkal a kutyapárokkal, melyeknél a gazdák korábban kitöltötték a rangsorról szóló kérdőívet, az eredményeket pedig összevetették a korábbi pontszámokkal. Így megerősítést nyert, hogy a DRA-Q kérdőív biológiailag releváns módon írta le a kutyák közötti rangsorviszonyokat. A teszt során egyszer sem figyeltek meg összezördüléseket a résztvevő kutyák között, ami a rangsor agressziócsökkentő szerepét erősíti meg.
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést