A napfényes és sötét órák számának évszakonkénti eltérése miatt az iparosodás, városiasodás miatt megszületett az igény az órák ehhez igazítására is. A cél, hogy természetes fényt „nyerjünk”, és kevésbé kelljen a mesterséges megvilágításra hagyatkoznunk azáltal, hogy tavasszal, nyáron és kora ősszel később sötétedik. A téli és nyári időszámítás közötti váltást bő egy évszázada, az első világháború alatt alatt vezették be több országban, köztük hazánkban is, de sok helyen nem tartották meg, néha akár évtizedeken keresztül nem alkalmazták.
Magyarországon első ízben 1916-ban volt óraátállítás, a két világháború között nem, majd 1941-től ’57-ig újra, hogy aztán újabb hosszú szünet után 1980-ban legyen újra gyakorlat. 2024-ben most jön el az átállítás, holnap (vasárnap) hajnalban 2-ről 3-ra „ugrik” az idő.
Az így elveszített egy óra azonban felboríthatja az alvási ciklusunkat, akár heteken keresztül is hatást gyakorolva a hangulatunkra, hatékonyságunkra. Szerencsére sokat tehetünk azért, hogy a nyári időszámításra átálláskor is kipihentek és energikusak maradhassunk.
A kaliforniai Randy Gardner 1963 decemberében egy egyetemi kísérlet résztvevőjeként 264 órán keresztül maradt ébren, ezzel ő tartotta a leghosszabb időt alvás nélkül töltő ember világrekordját. Ennek a teljesítménynek azonban ára volt: a Gardner egészségét megfigyelő kutatók a vizsgálat során komoly változásokról számoltak be a férfi kognitív képességeit és viselkedését illetően. Ezek közé tartozott a hangulatingadozás, a koncentrációs és a rövid távú memóriazavar, sőt a paranoia és a hallucinációk is.
A tizenegyedik napon, amikor arra kérték, hogy hetesével számoljon vissza 100-tól, Gardner 65-nél megállt. Állítása szerint egyszerűen azért hagyta abba, mert elfelejtette, mit csinál. A kísérlet után Gardner csaknem 15 órán keresztül aludt egyhuzamban, és noha a rekordját azóta többen is megdöntötték, 1997-ben a Guinness Rekordok Könyve felfüggesztette a további kísérletek hitelesítését, mert túl veszélyesnek ítélte azokat. Az utolsó jegyzett rekorder, Robert McDonald 1986-ban 18 napot, 21 órát és 40 percet töltött el alvás nélkül.
Bár a tartós alvásmegvonáshoz képest a tavaszi óraátállítással kieső egy óra nem tűnik soknak, az alvásciklusunk felborulása sem múlik el következmények nélkül. Az alvásszakértők aggasztó tendenciákat figyeltek meg, amelyek a téli és a nyári időszámítás közötti váltáskor jelentkeznek. Ilyenkor többen számolnak be álmatlanságról, hangulatingadozásokról, gyakoribbak a szívproblémák, és még a közúti közlekedési balesetek száma is megemelkedik.
Egy tanulmány szerint a nyári időszámításra váltáskor panaszkodnak a legtöbben alváshiányról, az emberek ilyenkor átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak.
Azért, hogy az alvásciklusunk megfelelő mederben maradjon, mi is sokat tehetünk, és nem csak március 31-én, amikor hajnalban előretekerjük az órát 2-ről 3-ra. A lefekvés előtti órákban érdemes kerülni a koffeint és az alkoholt, a közvetlenül ébredés után és a napközben szabadban töltött idő pedig segít a melatonintermelésben, amely szintén hozzájárul az egészséges cirkadián ritmus fenntartásához.
Az alvás általános minősége éppolyan fontos, mint az alvással töltött órák száma, alvásunk megfigyelése és megismerése segíthet az egészséges rutin megalapozásában, illetve abban, hogy időben észrevegyük, ha valami miatt nem pihentetőek az éjszakáink. A megfelelő szokások kialakításában egyebek mellett a Samsung viselhető eszközei és a Samsung Health applikáció is segítségünkre lehetnek.