Biztosan sokakat ijesztgettek a szülei gyerekkorukban azzal, hogy a lenyelt rágó mindenféle rossz mellékhatással jár. Felnőttként persze már senki sem hiszi el például azt, hogy bizonyos belső szervei összeragadnak, de azt fontos leszögezni, hogy
A kedvelt finomság mindig is számos összetevőből állt, idővel azonban változtak az alapanyagok. A receptek a második világháború környékén alakultak át jelentősen, ugyanis akkora igény volt a természetes gumira, hogy más irányba is nézelődni kellett. A figyelem a szintetikus és természetes polimerek felé terelődött – ettől gumis a rágó.
Épp ezek azok az összetevők, melyeket nem is vagyunk képesek megemészteni, lebontani. Él egy olyan mondás is, hogy hét év, mire a lenyelt rágó eltűnik a szervezetből, de ez ebben a formában nem igaz. Megemészteni valóban nem tudjuk, de úgy jár, mint az összes, a szervezetünk számára felesleges salakanyag: áthalad a bélrendszeren, majd távozik a testünkből.
Mindezt persze csak akkor tudja megtenni, ha a rágó nem túl nagy, illetve az emésztőrendszerünk rendben működik. A nem túl nagy kifejezést ki kell emelni annak fényében, hogy volt már a történelem során több olyan eset, amikor meg kellett műteni embereket a lenyelt rágó, pontosabban rágók miatt. Tény, hogy ők többségükben gyerekek voltak, akiknek a gyomrában rettenetesen nagy mennyiségű megemésztetlen gumi halmozódott fel, mely már nem tudott természetes úton távozni.
Talán nem is baj, hogy riogatják a kicsiket…