Még 2019-ben bukkantak az andalúziai Carmona városában régészek egy ókori római sírhelyre, ahol hat emberi maradvány mellett két lezárt üvegedényt is találtak. Állapotuk a körülményekhez képest remek volt, sőt, még azt is meg lehetett állapítani, hogy az egyik üveg egy nőhöz, a másik pedig egy férfihez tartozott.
A nőhöz tartozó edény tartalmáról kiderült, hogy borostyánékszereket, parfümöt és egy selyemből készült anyagdarabot tartalmazott. Ennél érdekesebb dolgot találtak azonban a férfi mellett. Az eredményekre csak most derült fény, ugyanis a Córdobai Egyetem nemrég vetette alaposabb vizsgálatok alá az edény folyékony tartalmát.
Mint kiderült, a vöröses színű valami
Egészen pontosan fehérborról van szó az i. sz. 1. századból, mely még most is iható. A José Rafael Ruiz Arrebola professzor által vezetett kutatócsoport már előzetesen sejtette, hogy bor lehet az üvegben, de hogy igazolják állításukat, tudományos módszerekkel estek neki a 2000 éves italnak. Kémiai analízisüket követően a folyadék pH-értékét, valamint ásványi és egyéb anyagainak tartalmát összevetették napjaink környékbeli borainak értékeivel. Az egyezés bizonyította, hogy valóban bort találtak.
Habár a maradványok ihatóak, keveseket fog rávinni a lélek arra, hogy igyanak az ősi borból. A palackban ugyanis elszenesedett csontokat is találtak, melyeket még valószínűleg a temetés során tettek az italba a szertartást végzők.
Korábban a legrégebbi borként a Speyer-palackokat tartották számon, melyekre még 1867-ben bukkantak, azok az i. sz. 4. századból származnak.